Az állatöv keleti/kínai és nyugati/mediterrán Napházállatai és Holdházaik

Kos
-A magból kihajtó csíra elemi erejével áttöri a földréteget, mint a faltörő kos, majd hol erre, hol amarra növeszti hajtásait, ezzel a Nappálya két szélső állapotát is megjele-nítve.
11 - 01. ábra Kos-Griff ábrázolás a Tancs-i templommennyezetről.
Első ránézésre is jól látható, a „madár” teste más színű, mint a csőrök, és a lábak, míg azok egy színűek a „koronával”. Ez a képjelírás nyelvén azt (is) jelenti, két kü-lönböző minőséget jelenít meg a festő, melyek, és ez a színekből következő, anyagi-asabb-testibb, és légiesebb-szellemibb álllapotúnak foghatóak föl. Természetesen minden fajta kettősséggel is összefüggésbe hozható az ábrázolás, ha azok egyéb-ként értelmezhetőek e közegben. Például, ezen a kazettán a világos szín az erő (helytelenül energiának nevezzük) méghozzá a szellemi erő megnyilvánulása, míg a sötétebb födszínek ennek eredményei, megtesetesülései szó szerint. Mit jelenthet ez ebben az esetben? Több szempontból is nézhetjük. Részint a jegyérvénytartam felől, hiszen itt a Kos időszaka, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség jelenik meg, illetve en-nek testisége a Mérleg. Részint, de nem csupán, az erők egymásra hatása, vagy eggyütthatása felől, így az kap hangsúlyt, hogy miért is forgó-szerűek a karmok, és miért kell kettőnek-kettőnek egy irányba, míg egy-egynek velük szembe forogni. Ne tévesszen meg senkit, hogy a hüvelykujj szembenállását látja viszont! Hiszen ha er-ről lenne szó, vagy a két alsó, vagy a két felső karomnak kellene szemben állnia a többivel. Itt azonban, mintha a két lábfej egy nagyobb erő hatására egyirányba moz-dulna, s csak a nagyobb egységen, egy lábon belül fékeződik a forgás a szembenál-lás miatt. Ez is figyelmeztet, itt minden a képjelírás szabályai szerint, és nem hétköz-napi látvány szintjén fogalmazódik meg!
Az első szempont szerint nézvést, az is árulkodó, hogy a „szárny”, –az, ami a Mérleg jelét is leírja– Kosunk lelkiségét is –és éppen a lelkiség szintjén– jeleníti, az ugyanis a Halak, minek a Madár a keleti megfelelője. A szárnyat azért teszem idézőjelbe, mert ennek is többlet jelentése van, hiszen magát a röpképességet jelenti, vagyis, hogy a Kos időszakában a felfelé törekvést, illetve azt, hogy az sebesen, mintegy szárnyalón megy végbe! A sebes mozgást ugyanis madárral jelenítik, gondoljunk csak a „sebesen, mint a madár” kifejezésünkre! De még mélyebbre menvén, itt a Ha-lak testisége, a Szűz is megjelenik. Éppen a két szárny között látunk egy „gombolya-got”. Ennek „mintázata” a szárnyakéra rímel, –s majd fogjuk látni a Szűz jegyénél, ábrázolása sok esetben egy fej két szárny között.
A madártest pelyhei, pikkelyként is értelmeződhetnek (PeHeLy>PiKKeLy), s akkor azt mondja el a képi beszéd, hogy a Halakból emelkedik ki a Kos.
A második szempontból tekintve a képre azt látjuk, hogy hajtóereje, hiszen a szárny az emelő, a láb a haladást elősegítő szerve, egy hatalmas kőrforgás része, mit neki magának, a saját rendszerében kell visszafognia, nehogy túlpörögjön. Persze, ha a nyelvi úton is közelítjük a mondandót, –mit már a pikkelyel kapcsolatban amúgyis megtettünk– a karom a Karmát is képbe hozza (KaRoM>KaRMa), tehát a karmikus működés miatt is vissza kell fogni a forgást.
Természetesen madarunk nem kétfejű, csupán hol erre, hol arra fordítja fejét (mesé-inkben ilyenkor hol ilyen, hol amolyan táplálékot kell csőrébe adnia hősünknek).
Adós vagyok még a koronával. Ennek számunkra fontos jelentését a pártánál ismer-tük meg! Itt a pártázata és alatta a 7 köröcske jeleníti meg. Érdekes, hogy (nevezzük így) erőgömböcske is 7 vagy 8 van a kazettán. A ránézvést bal lábnál ugyanis lehe-tett eredetileg egy gömböcske. Előbi esetben a hetesség, utóbbiban a négyesség kétszereződése jelenhet meg. Ezért bizonyos, hogy többféle számosság is megjele-nítődik itt. Pl.: a bolygók hetessége, az anyagi világ nyolcassága és négyessége, hisz az abroncs 4 köröcskéje a négyelemű anyagi síkhoz vezethet. (A ferde vonal, és a végén lévő félkőr, a mennyezetről lelógó lámpa, ezt ne elemezzük!)
11 - 02. ábra „Kétfejű sas” Székelyudvarhely-i párnavég-hím (Pap [szerk.]: Csodakút 127. o. 2. ábra)
Ez a képjel, összetettsége miatt nem is lesz kirészletezve, csupán utalok bizonyos összefüggésekre. Mindjárt kezdjük egy mezopotámiai párhuzammal a szárnyas na-pok köréből.
11 – 03 ábra mezopotámiai pecséthenger szárnyas napja. Ninhurság és Enki a simtí házában. Laurence G. A.: Grál királyok eredete, 91. o. nyomán
A kép további elemzésre alkalmatlan, mivel csak nagy vonalakban adja az eredetileg részleteiben is sokat mondó alkotást. Például csak a kép aláírásából tudjuk, hogy pe-cséthengerről van szó, és nem tábláról. Annyit azonban kijelenthetünk, csillagképi utalásokat még így is bizonyíthatóan tartalmaz az ábrázolás.
11 – 04 ábra egyiptomi szárnyas nap rajza. (Én rajzoltam át, mivel az eredeti elég kis felbontású volt)
Főként a látványszerűség irányába történt elmozdulás miatt teljesen valószerűtlen a kép. Ennek ellenére jól látható a párhuzam a párnavég „madarával”. És térjünk is vissza hozzá! Farka alatt két –fészekként és csónakként (bárkaként) is beazonosít-ható– alakzatot, fejei felett két igen ősi képjelet látunk, melyeknek itt csak mezopo-támiai jelentésüket hozzuk, Atya jelentésű az „edény” , Isten jelentésű a benne lévő „pálca”, mint ezt következő képünk agyagtábláján is láthatjuk.
11 – 05 ábra Uruki tábla az i.e. 4-ik évezredből
Az Atyaisten jele (AT+IS képjelek együttese) a fölső rész, balról a második táblájá-ban. Egyértélmű a megegyezés. Ilyen, több ezer éves jelekkel, vagy szóval, foga-lommal kapcsolatos egyezést többször is láttunk már, és említünk majd, munkánk so-rán. Hímzésünk további jeleiről csak annyit: láttuk már, milyen fontos megfigyelni, mely részletek fogalmazódnak ugyanazon módon. Itt ez két fő csoportra bontja a ké-pet. Egyik a farok-szárny-nyak egysüttes rokonsága a középső tengely (mely a két nyak találkozásánál indul felfelé) negyedik „emeletének” „levelével, és a felső kehely lezárásával, de ide tartozik még a jobb fej előtti „fénymag”. A másik nagyobb egység a madár „nappajzsa” és a két Atyaisten jel, rokonsága a kehely belsejével, mi egyéb-ként egy arcot is formál. Kisebb egység a fejek és a tengely harmadik „emeleti” „leve-leinek” rokonsága. Még az is elemezhető, bár ebbe részeletesen nem megyek bele, hogy miért van az egyik zárt egységében –a fejben– kőr, míg a másikban, –a „leve-lekben”– lépcső, vagy „farkasfog”. Ki-ki fogalmazza meg magának, mi miért úgy van, hiszen ez a lényege ezen képeknek, foglalkozni kell velük, és kinek-kinek egyedi módon, bár lényegileg ugyanazt fogja mondani. Ez függeni fog az illető ismeretanya-gától, szellemi képességeitől, de alapjaiban egységes lesz az eredmény, csupán a mélysége, részletessége fog változni.
Következő képünk szintén Griff egy másik mennyezeten.
11 - 06. ábra Csengersima-i Griff.
Megjelenik rajta a Kos lelkisége is –és éppen a lelki szinten–, ami a Halak. Ezt a pik-kelyek jelzik. Szárnyai azonban itt nem elsősorban a Mérleg, hanem a Szűz minősé-gét idézik meg. Ezt a további kazetták megismerésekor látjuk be majd leginkább. Azt azonban, hogy miért jelenhet meg a Szűz, már most eldönthetjük. Ő ugyanis a Ha-lakkal szemben lévő jegy, vagyis a testisége. Madarunk farka, és ez is csak több ka-zetta megtekintése után lesz teljesen nyilvánvaló, a néprajzosok által olaszkorsónak nevezett képjel rokona, s így a Vízöntőt hozza képbe, mi a Halakat megelőző jegy a kiséves menet szerint, tehát Halunk mintegy ebből emelkedik ki.
Következő képünk a Kos keleti megfelelőjét, és egyben első holdházát –mint majd látni fogjuk, minden esetben az első holdház állat azonos a napházéval– a Kutyát mutatja.

Kutya
A Kutya címer alakzata ívelt farka, melynek ide-oda csóválásával írja le a Kos jelét. Érdemes megjegyezni, a rövidszőrű kutyák hátsó felén jól megfigyelhető, hogy kétol-dalt egy-egy szőrforgó van, mely pontosan leírja a Kos jelét. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ez a szarvas-, őz- és gazellaféléken is megtalálható, ám ott is –a tüzes elemi minőség okán– a kosság megjelenése helyén való.
11 - 07. ábra Kutya faragott, áttört támlájú padról, Lőrincz Pál juhász munkája, 1902 Karancskeszi, Nógrád m. (Hofer-Fél: Magyar népművészet 109. o. 104. ábra)
Erre a kutyára igazán példaként tekinthetünk. Most nézzük a Kutyát, mint holdház ál-latot.
11 - 08 ábra kínai bronztükör Holdház-állatainak kutya rajza ((Drössler: Amikor az is-tenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
E tükörnek minden Holdház állatát külön-külön, a maga helyén lehozom, hogy lás-suk, van alapja következtetéseinknek. Sajnos, hogy a tükör ábráinak csupán rajzos, és annak is elégé kicsiny felbontású, változata áll rendelkezésünkre, ám a lényeg összességében így is látható és belátható, még akkor is, ha éppen ez a kutya ábra nem a legmegfelelőbb példa. Következő képünk sok tanulsággal szolgál.
11 - 09. ábra Kínai Fo kutya. Az értékek, a bátorság és az energia jelképe. [Leh¬ner nyomán] (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 132. o. 519. ábra)
Ha tudom, hogy a Kutyában jelen van az Oroszlán és a Nyílas is, –mint dekanátusi minőség– akkor értem meg a fenti sorokat. Mind az Oroszlánnal, mind a sárkánnyal kapcsoaltba hozható ez az ábrázolás. Sokszor Oroszlánként is beszélnek róla, pon-tosabban róluk, hiszen e kutya-oroszlánokat itthon is megtaláljuk, és éppen kapuőri szerepben, több kínai vendéglő előtt. Általában egyikük egy labdát-földgolyót-gyöngyöt-gombolyagot tart a mancsa alatt, másikuk egy kicsinyével látható, mely ál-latka a hátán fekszik, s szülője a hasán nyugtatja lábát. Ez a felállás –ti. az egyik áll, a másik a hátára fordul–, majd másutt is előkerül.
Most nézzük, a Terebess szórólapon mi áll róluk:
Kapuőrző oroszlánok
„A nálunk főként „Fo-kutya” néven ismert állatpár igazából nem kutya, hanem orosz-lán.
Az oroszlán nem őshonos állat Kínában, kínai neve, a si is ezt mutatja, hiszen erede-te a perzsa szir szóra vezethető vissza. Az első oroszlánok a korai diplomáciának köszönhetően külföldi követek ajándékaként kerültek a császári vadasparkokba.
Kezdetben a végtelen szabadság szimbolóluma a Szung-kortól (10. sz.) akárcsak Európában, Kínában is elnyerte az „állatok királya” kitüntető címet. Az i.sz. 3. század-tól kezdődően kapuőri tisztjében fokozatosan kiszorította a sárkányt. Jelenleg ismert formáját a Ming-korban nyerte el. A hatalmas kőoroszlánokat elnyújtott ülő testartásban, csigákba rendezett sörénnyel, hatalmas fogakkal és karmokkal, össze-ráncolt homlokkal, szigorú ábrázattal, golyódíszes mellpánttal szokás ábrázolni. An-nak ellenére, hogy a mindig párban szereplő oroszlánok mindegyike impozáns sö-rényt visel, a kapu jobb oldalán álló oroszlán a hím, a bal oldali pedig a nőstény. A hím bal mancsa egy labdán vagy gólyóbison nyugszik, míg a nőstény a jobb mancsa alatt a hanyattfekve hancúrozó kölykét tartja.
A labda vagy golyó meghatározására több magyarázat is létezik. A néphit szerint ez nem más, mint egy gombolyagszerű „oroszlántojás”, amelyből az anyja által őrizett kis oroszlán bújt elő. Más nézet szerint ez egy labda, a kis oroszlán játéka, amelyet az apja sörényéből kitépett szálakból gombolyítottak. Ez a golyó az oroszlán rendít-hetetlen nyugalmának jelképe (ti. ezzel játszik, hogy nyugodt legyen, vö. a csikung-golyókkal). A tudósok azonban inkább arra hajlanak, hogy a labda- vagy golyóforma a termékenység szimbóluma. Ezt támaszthatja alá az „oroszlán hímzett labdát hajít” kifejezés is, amely a közösülésre utal.
Akárhogy legyen is, az oroszlán mai napig kedvelt dísze a középületek főbejáratá-nak. Éppúgy megtalálni a pekingi Tiltott Város palotájánák őrzőjeként, mint a fonto-sabb középületek (múzeumok, egyetemek, államigazgatási intézmények vagy na-gyobb áruházak) tekintélyt és előkelőséget árasztó büszkeségeként. Kisebb változa-tai közkedvelt dísztárgyai a kínai otthonoknak. A bronzból, jádéből vagy kőből készült oroszlánok gyakran praktikus használati tárgyak, pl. íróasztalon papírnehezékek vagy polcokon könyvtámaszok.”
Itt több dolgot is részleteznünk kell. Kezdjük mindjárt a perzsa névvel: SZiR. Nem emlékeztet ez egy indiai író meséjének egyik szereplője nevére? Az író: Ruyard Kip-ling, a mese címe: A dzsungel könyve. Hogy is hívják a tigrist? SiR KáN! És mi már tudjuk, hogy a Tigris, és az Oroszlán ugyanazon évköri egység keleti és nyugati meg-felelői. Sir Kán-ról majd később bővebben is szólok, a Sárkányoknál. Most menjünk tovább. Ami a hímoroszlán talpalávalóját illeti, az nálunk is megjelenik.
11 - 10. ábra Nyárádszentlászló-i kapufélfa mustrája az Oroszlán - Skorpió (vagyis Kígyó) kvadrátot is megjeleníti. A Nappal „játszó” Oroszlán giccses ábrázolása a macska gombolyaggal típus (Pap [szerk.]: Csodakút 91. o. I/b ábracsoport második ábrája)
Részint zsánerképeken a gombolyaggal játszó macska giccse, részint kapufaragvány képében, mi határozottan oroszlánt formáz (ezt a farkán hangsúlyozott bojt mutatja leginkább) és amivel „játszik” azt hol napnak, hol virágnak „fordítják”. A gombolyag egyébként a Szűz attributumaként is felfogható (tán nem véletlen, hogy az is a lány egyik feladata volt, hogy a szösz rendezetlen GoMoLyaGából fonalat, majd abból immár rendezett GoMBoLyaGot készítsen), s így az Oroszlán-Macska felcserélhető-ségét is jelentheti
A nőstény talpa alatt hanyatt fekvő kölyök a Rák képjelét írja elénk. Még a sárkánnyal való felcserélhetőségről kell szót ejteni, ámbár, ha, mint ezt a későbbiekben részlete-sebben kitárgyalom, az Oroszlán, azaz a Tigris, Sárkányszerűen jelenik meg egyik kazettás mennyezetünkön, nem lehet meglepő, a felcserélődés a kapuk előtt sem. Van népmesénk ahol kapuőrként minkét minőség megjelenik.
11 - 11. ábra Szilágylompért „beszélő Kutyája”, kinek szája nyílásán a Nyílas tenden-ciák Kos kiáradás formájában jelennek meg, mint energia burjánzás (Ma¬gyar Kalendár)
Ennek az ábrázolásnak legnagyobb erénye, hogy jól látható, micsoda erőkiáradás, és ennek nyomán mennyiféle Virág-Világ keletkezési lehetőség nyílik, ha Igét szó-lunk, vagyis Igézünk. Itt arra is felhívnám a figyelmet, ami majd a Nyilasnál válik iga-zán egyértelművé, hogy dekanátus szinten megjelenik e jegy. Erre utal ugyanis az át-lós elhelyezés.

Farkas
A Kutya „alakváltozata”, annak mintegy Oroszlánsága, minthogy ebbe a dekanátusrészbe esik. Meséinkben az erős, de buta, könnyen rászedhető szereplő.
11 - 12. ábra A kínai bronztükrön érdekes, szarvas-, vagy szallagos-kutyaként ábrá-zolódó farkas ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
Ismét hangsúlyoznom kell, nem az eredeti képet, csupán annak egy ki tudja mennyi-re pontos rajzolatát, és azt is rossz felbontásban kapjuk.

Griff
Alakváltozatai között Oroszlán testű is akad, nálunk azonban inkább ragadozó mada-rat formáz, a Turult idézve meg.
Kazettás mennyezeteink állandó „lakója”.
11 - 13. ábra Az energia-diagram Griffje, kiegészítőkkel (saját tervezés)
A Kos tendenciát az alsó világból felemelő Griff ábrázolja meséinkben, hol erre, hol arra fordítván fejét, és e mozdulattal kétféle táplálékot kérve, mert csak így tudja hő-sünket felvinni az alsó világból a (középső) felső világba.. Népművészetünk festett, faragott ábráin az ún. „kétfejű sas” jeleníti. Két feje valójában egy fej két szélső álla-pota. A fejek mozgásterülete háromne¬gyed kőrívnyi. A fejek felett ívelő pártá¬zat is a Nappálya megjelenítése a Napházak, itt a hónapok jelölésével. A menyecske pártája, de a Szent Korona pártázata is hasonló szerepű, ezek bemérő eszközként is szolgál-tak, szolgálhatnak. Érdemes felfigyelni arra, hogy a párta végein, a fejeken, csak egy-egy jegy kapott helyet, de mindkettő kiemelt szerepű az évkőr működésében, hi-szen a Napfordulókról van szó.
Maga a „madár” haltestű, még inkább halfarkú, s a nyak a mellrésszel mintegy kibú-vik a hal száján. Az évkőrön, látható, a Kos a Halak után következik. Más megközelí-tésben az aLViLáG-ból, a HaLViLág-ból emelkedik ki/föl. A PiKKeLY > PeHeLy sza-vaink rokonságára is utalást kapunk.

Jű (kutya formájú kínai mítikus lény)
11 - 14. ábra Jű a bronztükörről ((Drössler: Amikor az istenek... 142. o. 48. kép)

Bika
A tavaszi érzéki örömök képviselője, mint a falu bikája jelenik meg. Jelként egy Nap-korongon ülő Vénusz / Hold sarlót formáz, ahogyan e két bolygó itt is található. A Hold erőben, a Vénusz otthonléti állapotában
11 - 15. ábra Bika ábrázolás a Csengersimai mennyezetről
11 - 16. ábra Csenger Bikája

Disznó
Engedtessék meg egy szójáték: „A bikának elől fel van szarva, hátul le van...”. Így már érthetőbb, ha a Bikába hátulról megyünk, bizony a disznótól semmiben sem kü-lönböző az, amivel találkozunk. De a disznó és a bika hátsó testtájai hasonló intenzi-tással is működnek! Állati szinten itt a párzás közege van. Rokon velük az Elefánt. Hímjét bikának is nevezzük.

Galamb
Ez az érdekes váltás –Disznóból Galamb– a Vénusznak köszönhető, ez az ő mada-ra. Keleten inkább a Fecske jelenik meg. Itt említem meg, hogy a későbbiekben ele-mezni fogunk egy mesét, melynek címe is: A fecske.

Ikrek
A két párhuzamos a szárba szökkenést, és a szembenállást egyaránt jelöli. Eldönt-hetetlen, hogy éppen ölelkeznek, vagy küzdenek? Így jelölheti őket két egynemű mi-nőség, mint ikerpár, vagy két különnemű, mint Ádám és Éva kettőse. Növényi formá-ban az Ikrekség folyamatában jelentkezik.
11 - 17. ábra Ikrek egy zoodiákusról (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak bo-rítórészlet)
11 - 18. ábra „Éva” és „ Ádám” Tancsról
11 - 19. ábra Rudabánya „almafejű” emberpárja
11 - 20. ábra Csenger „szőlővivői”, jól láthatóan a kalap mint Mérleg-jel szerepel, maguk kettősében az Ikrek fedezhető fel, míg a két kígyószerű alakzat a lábszáraik között a Vízöntő jelét adja
11 - 21. ábra Csengersima-i Ikrek a Halak korszakában, folyamatábraként növénye-sedve
11 - 22. ábra Csenger Vízöntő jelleggel átitatott Ikrek kazettája
Castor és Pollux az Ikrek
Az égi ikerpár ők, kikről e csillagkép is neveztetik
11 - 23. ábra az Ikrek csillagkép (Jan Hevelius csillagatlaszáról)
Kezükben az őket jellemző tárgyakat (attribútumokat) tartják, melyek mintegy kimoz-dítják őket ikerségükből.
Castornál flagellumot (ostor, korbács) találunk. Ez, mert önsebzésre is alkalmas, de a test nógatásánál fogva is, a Skorpióhoz tartozik. Arra való, hogy a Bikaságba tespedt testet segítse kimozdulni, vagy, hogy a vágyakat „kiverje” belőle (flagellánsok) [Né-pünk az ostort „Jancsi”-nak nevezi –„zörög a kocsi, pattog a Jancsi...”–, János pedig a Skorpióban van , sasként jelölődve, a Skorpió felfelé emelkedő „felét” idézve. De megjelenik a veszélyesebbik formája (a férfi nemzőszerv) is egy másik népdalunk-ban: „hej Jancsika Jancsika, mért nem nőttél nagyobbra, Dunáról fúj a szél, Nőttél volna nagyobbra, lettél volna katona, Dunáról fúj a szél. …”]. Csak így juthatunk a Nyílas-Ikrekbe a kis évben vagy a Kos-Mérlegbe a nagy, a precessziós évben.
Die Flagge, lobogó németül, a flag lobogó oroszul, Flag, zászló angolul... és még so-rolhatnám. Látható tehát, hogy az ostorhoz, a korbácshoz a lobogó, a zászló képe is hozzátartozik, mely megjelenésére nézve a Vízöntőt mutatja, de csattogásában az ostor pattanását halljuk, vagyis a Skorpióságot. A Vízöntőnek, úgy látszik, valami módon minden (át)változásnál jelen kell lenni!
Pollux malleusa (bunkó, pöröly) is kétfelé mutat. Mint ütőszerszám, kalapács a ko-vácsság, a tüzesség felé mutat, ez a Nyilas is lehet, sőt az ütés, törés-zúzás a Kost jellemzi, a Nyilas középső dekanátusa pedig a Kos. És éppen itt lehet belátni a Tejút-rendszer közepébe! Vágószerszámként a Skorpiót idézi (fejbe vág és nem fejbe üt) malleus-Pollux-pallos megfeleltetéssel.
Ide tartozik meséink botocskája, mely eltángálja az ellenséget, vagy a tolvajt. Ítéletvég¬rehajtás: Mérleg-Skorpió (ha élve hagyja), Mérleg-Szűz (ha halálát okozza). De a Szűzön belül a Bakságot jeleníti meg mikor a vesző ütése nyomán kővé válik valaki.
Ez a pálca, botocska, bunkó mind a Tejútfát jelzi, illetve abból származik.
A titokzatos „Merkúr-pálca” is innen ered. Erre két (kundalini?!) kígyó kúszik föl.
11 - 24. ábra a Merkúr-pálca (internetes kép nyomán rajzoltam)
Merkúr egyébként a tolvajok védője is. Mint bolygóminőség pedig mind az Ikrekben, mind a Szűzben otthon van, sőt itt erőben is. Másik (rejtett) erőnléti helye éppen a Nyilas.
Láthattuk azt is, hogy e „jelek” nem szeretik az egyértelműsítést, hiszen pontosan a mozgás kifejezése a feladatuk.

Patkány
Ez a sorozatgyártó szaporodás túlburjánzása, annak is a városra jellemző ragadozó állapota. Mezei közegben és meséinkben, az egér jeleníti meg. Jogosan, lásd az eGéR > iKeR szókapcsolatot.

Bagoly
Keleti megfelelője a Denevér, mely bőregér. Kettejük között formai hasonlóság van.
11 - 25. ábra Denevérszárnyú fülesbagoly testű lény a bronztükörről ((Drössler: Ami-kor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
11 - 26. ábra A Denevér jele áldást jelent. Kínai hímzés részlete (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 52. o. 164. ábra)
11 - 27. ábra „Beszélő” Bagoly-ikrek. Sótartó mustrája, 1891 Mernye, Somogy m. (Domanovszky: A magyar nép díszítőművészete 301. o. 77. ábra)

Rák
Mint teremtői közeget, spirálkarok jelölik, akárha a Galaxist látnánk. Ennek egy¬szerűsítése és más megközelítési lehetőségnek a behozatala a „rákollók”-kal való ábrázolás. A számmisztikában némileg járatosoknak a 6/9 -es egyenértékűség kife-jezés is értelmezhető. A 6-os szám a földi-anyagi minőséget (is) jelöli, –ezért a sátán száma a 666– a kilences az égi-isteni minőséget (is). A hatos és a kilences, mint bi-zonyos szempontbóli polaritás, egyenértékű. Az is látható itt, hogy a 6-osnak át kell fordulnia és 9-essé kell válnia. Akárcsak, mint azt az asztrológusok is mondják, a Szaturnusznak  Jupiterré .
11 - 28. ábra Rák-Pelikán Csengersimáról
11 - 29. ábra Rudabányán a kígyó is a fiak közt táplálódik
11 - 30. ábra Csengersimán a növekedő-növényi formája is látható a Ráknak

Bivaly
Nálunk inkább a Tehén, vagy az Ökör képviseli ezt az állapotot. Lásd például a Csonkatehén fia című népmesénket.
11 - 31. ábra a Bivaly holdházállat a tükörről ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
11 - 32. ábra helytelen felirata: „Bika és féltérdén álló hős az élet vizének korsajával. Sar-kali-sarri agadei király tisztviselőjének pecséthengeréről készült lenyomat [itt csak a fele látható!]” Lelőhelye ismeretlen, i.e. 2200 körül, 4cm magas, Paris, Collection de Clerq. (Fénylő ölednek édes örömében. A sumer irodalom kistükre)
A Bika/Bivaly anomália jelenik meg itt (is) –állandóan összetévesztik őket, csak mert mindkettőnek szarva van. Itt határozottan a Rák-Bak tengelyt látjuk (a Bivalyt szarvá-ról lehet felismerni, a Bakra a térdeplő tartás utal), Vízöntő hatás alatt, mit a térdeplő alak oroszlános feje is jelez.

Egyszarvú
Nálunk a Gólya, vagy a Daru jeleníti meg, főleg a templomok mennyezetkazettáin. Ezért a Gólya és az egyszarvú/csőrű-Rák tiszta képlet itt.
11 - 33. ábra Atanasius Kircher 1653-as Zodiákus-rajzáról a Rák cikkely egy része. Becker nyomán (Pap Gábor: Csak tiszta forrásból 161. o. 98. ábra)
A keleti ábrázolásokon egy tigrisszerű testtel bíró lény, hátrafelé nyúló kis szarvacs-kával.
11 - 34. ábra A kínai „világtükör” egyszarvúja ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
11 - 35. ábra „Életfa és antilop” mondja a magyarázószöveg, helytelenül. Ismét az Egyszarvúval van dolgunk. Higgyük el, ha két szavat akar rajzolni, tud! És nem esze-geti az életfa levelét, de belőle is táplálkozik a fa! Rajzolónk majd kitöri állatunk lábát, csak hogy az a törzshöz érhessen! Véletlenül? [Agyaglap Suruppakból {mai Fára rommezői} i.e. 2500 körül. 21x20 cm, Berlin, Vorder¬asiatisches Museum] (Fénylő ölednek édes örömében)
Nyugati ábrázolások, főként a középkor óta, fehér ló-testtel jelenítik meg.
De megjelenik párosujjú patás pl.: kecske képében is.
11 - 36. ábra Alkímiai allegória részlete: az egyszarvú, Abracham Lambsprinck után (Selig¬mann: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban 94. o. 29. ábra)
Vagy szamárként.
11 - 37. ábra Részlet egy másik egyszarvú ábrájáról (Seligmann: Mágia és okkultiz-mus... 213. o. 88. ábra)
Az önfeláldozó, ingyen kegyelmet gyakorló magatartást képviseli a

Pelikán
Ahol a Griffet megtaláljuk, ott a Pelikán is feltűnik, hiszen ő a  jelölője, az önfelál-dozó ATYA-i/ANYA-i tulajdonságok megjelenítője.
11 - 38. ábra Az energiadiagram Pelikánja fészekaljával (saját tervezés)
Az ábra, mint a Griffnél is, több helyről „összesze¬dett”, hogy minél teljesebben látha-tóvá váljék a működésrend. Így látható mind a fészek és benne három fióka, kiket anyjuk saját vérével táplál , mind a fészket már elhagyó, felnövekedett generáció, amelynek képviselői majd átveszik anyjuk helyét, tovább folytatván a spirált, amit röppályájuk ír le , és ami az élet alapjele minden műveltségben. Az anyamadár látha-tóan hordozza Griffségét is, de már a halfarok visszahúzódott, pelyhei is fedőtollakká merevedtek, hiszen csak ilyen ToLL tudja ToL-ni a levegőben szárnyaló madarat. Az egyik nyak visszahúzódása növelte meg a másik ívét. Itt a képen és a mennyezete-ken is a fészek inkább a Mérleg irányába tolódik, hiszen ki kell fejeződnie a / kapcsolatnak, mert a szellemiség-lelkiség együttműködése, de inkább a lelki vezette-tés a legfontosabb itt. A Református Egyház címerében is a Pelikánt találjuk, ahogy templomaiban a legtöbb szószék koronán is ott ékeskedik.

Párduc
Mivel félig az Oroszlán / Tigris közegébe is „átlóg”, nem kell sok magyarázat hozzá.
11 - 39. ábra A bronztükör Párduca. ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
Az erőt is szimbolizálja. Ilyen értelmű lehet a párducon álló fáraó szobra is.
11 - 40. ábra Tut-Anch-Amons kincse (Egyptian Tourist Authority, Mostafa Eissa fotó-ja)
De ez a párducbőr kacagány-viselet magyarázata is.

Oroszlán
Maga az állat a Nap kapcsán kerül ide, mivel sörénye a sugárzást jelképezheti és színe is társítható a Nappal.
11 - 41. ábra Szilágylompért „Oroszlánja”. A fej maga is leírja az Oroszlán asztrológi-ai jelét , egyik farka Skorpió fullánkot formázhat, figyelmeztetve a lelki-érzelmi síkú Skorpió veszélyre, míg a másik farok nyílszerűen egyenesedik, hiszen a Nyílas mint azonos elemi tulajdonságú jegy, jogosan jelenhet meg (Magyar Kalendár)
11 – 42. ábra Nyárádszentlászló-i kapufélfa mustrája az Oroszlán-Skorpió (Kígyó) kvadrátot is megjeleníti. A Nappal „játszó” Oroszlán giccses ábrázolása a macska gombolyaggal típus (Pap Gábor [szerk.]: Csodakút 91. o. I/b ábracsoport második ábrája)
11 - 43. ábra Nap-arcú Oroszlán rajza Vas m.-i spanyolozott tükrös nyomán (Pap Gábor [szerk.]: Csodakút 92. o. I/c ábracsoport második ábrája)

Tigris
Ez a macskaféle (is) a Szűzből hozza macskaságát.
11 - 44. eléggé párducos ez a Tigris ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Róka
Tüzes jegyben vörös bundát illik hordani. A Holdházi működésre itt kapjuk a legköz-vetlenebb utalást, gondoljunk csak a Róka és a Holló című mesére, amit ugyan görög szerzőnek tulajdonítanak, de éppen a mese formanyelve keleti származásra mutat, és ezt erősíti meg ez az értelmezési lehetőség is.
11 - 45. ábra Különös egy róka ez ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Szűz
Arató szűz a teljes megnevezése ennek az időszaknak. A Szűz daraboló, analizáló és megfogó minőségét idézi a jele is. Az ún. mágikus csomók a legközelebbi analó-giák ide.
11 - 46. ábra Szűz ábrázolás Tancsról
11 - 47. ábra Szűz Csengersimáról
11 - 48. ábra Mágikus csomó a koronázási jogarról (Szelényi Károly fotója)

Macska vagy a Nyúl
Amint ezt Pap Gábor magyarázza: a Macska a kifelé, a Nyúl a befelé forduló arca ugyanazon minőségnek. Lásd a Kacor király című népmesét.
11 - 49. ábra a Nyúl a bronztükörről. De azért visszanéz! ((Drössler: Amikor az iste-nek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Medve
Létezik például Macskamedve is, de itt inkább a nyelvi megfeleltetést helyezném elő-térbe. MeDVe > NeDVe, de a MeDVeNő - MeDDőNő szókapcsolat is a Szűzre utal-hat.
11 - 50. ábra a Medve Holdház képviselője. Ez a lény sem igen hasonlít a mi meg-szokott medvénkre! ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
A másik állat itt a Borz. BoRZ > BoRS > BoRSó ezek a kis testben megjelenő erő-koncentrátumok jelölői és, mint a későbbiekben beláthatóbb lesz, az itt dekanátus-értékben megjelenő Bak képviselői. Északabbra a rozsomák helyettesíti. Mint a borz, az is veszélyes állat, ha megszorítják, az embernek is nekimegy!

Mérleg
A jel maga akár egy keleti Napkaput, akár egy kétserpenyős mérleget eszünkbe jut-tathat. A görög Ómega (Ω) jele is benne van kissé áttételesebb módon, hiszen itt van vége a fény uralmának, innen a sötét növekedik. Képi ábrázolásokon, és meséink-ben csónakként, hintóként, nagykarimájú kalapként áll elénk, de híd szerepet is osz-tanak rá.
A szakemberek Noé Bárkája címen tárgyalják, ha egyáltalán beszélnek róla.
11 - 51. ábra Mérleg-Bárka a Csengersimai templomból
Korábbi ígéretünkhöz híven, nézzük először a kazetta Galambjait, melyekről immár tudjuk, a Vénusz megjelenítői, s egyben a Disznó-Bika második Holdházát is meg-idézik. Miután népi ábrázolásainkon (is) a ránézvést bal oldal a felkelő Nap oldala, a „hagymakupola” tetején megjelenő csillagocska a Galambbal nyilván a Vénusz haj-nali állapotát, a túloldali, mert ő a lenyugvó Nap oldalán van, az estit jelöli. A középső Galamb benne van a „hagymában”, tehát képileg a Nap előtti, vagy mögötti, de min-denképpen a Vénusz szemmel láthatatlan állapotát jelenti. A hagymakupolák a Nap járása által letapogatott virtuális pályagörbe megjelenítései itt (is) . A sötét madarak az itt erőben lévő Szaturnusz megjelenítései, de a Mérleg Vízöntő dekanátusaként is a helyükön vannak. A bárka test, a három elemű kazetta (10 – 03. ábra) Hold-ja, de mi másból is lenne, hiszen a Hold a Rákban van otthon és az, mint láttuk a család-megtartó ATYA/ANYA közege, ennek két végét kell a szaturnuszi megtartó erőknek fogni, hogy a Bárkába vonuló élet ki ne hulljon belőle. Ha ez az erő eltűnne onnan, a jól láthatóan rúgóként tekeredő csónakvégek pillanatok alatt kiegyenesedve, meg-szüntetnék az oltalmazó ölet adni a védelemhez. A három „torony” az Ikrek kettősét és a köztük rendre megjelenő középső tengelyt formázzák, ám a „keresztlécekkel” az egyező-keresztező erők megjelenését is példázzák. A középső torony testén megje-lenő „létra” a Szűz megjelenítője, a fokozatos tudásszerzésé, míg azok az „indák” melyek jól láthatóan ebből nőnek tovább, s létrás jellegükből mit sem veszítettek, a Vízöntőséget jelölik. A középső toronyban a Mérleg egyik legismertebb, a csillagá-szat által is használt jele () kettőződik meg.
11 - 52. ábra a szilágylompérti „Noé bárkája”. (Ma¬gyar Kalendár)
Ahogy az előbbi képen a középső „létra”, itt négyzetháló jeleníti a Szűzet, az Ikrek („tartó” oszlopok), a Mérleg (maga a „bárka”) és a Vízöntő (energia „fodrok”) jelölései mellett. A Noé bárkája elnevezés valóban egy lehetséges kifejtés, de túlságosan le-szűkíti a jelentést, ezért inkább hátráltatja, mint segíti a megértést. Szinte bizonyos, hogy a képre is csak azért került fel a felirat, hogy, mint más kazettás ábrák eseté-ben, „polgárjogot” nyerjen a fennmaradáshoz.
11 - 53. ábra az energiadiagram Bárkája a Hollókkal (saját tervezés)
Ez a négy közül a legkifejtettebb, legrészletesebb megjelenítésű kép. A mennyezete-ken is. Sőt itt én egyszerűsítettem és olyan mellékjellel láttam el, ami a többiekkel va-ló kapcsolatát szemléletesebbé teszi. Nevezetesen a Bárka kihasasodása és a Víz-öntő hullámvölgye kőrülírják a többiek –a Kos és a Rák madarak– testének kőrvonalát. Így látható jobban a nyak és a farok orommá és tattá és a szárnyak ré-szint felépítménnyé, tornyokká, részint hullámtermészetű víz(öntő) hul¬lámmá alaku-lása. De a három levegős jegy, mint dekanátusérték, egymásmellettiségével, sorren-diségével arra figyelmeztet, hogy bár a Bárkáról, vagyis a Mérlegről beszélünk, még-is az Ikrekség a fontos a dologban, mert ebben a sorrendben, –hogy közepütt a Mér-leg van– csak az Ikrekben van a három dekanátus. Az Ikrek tornyát óvja a Bárka öle. Így tűnik föl például, mint a kútgém két állása, egy hortobágyi juhászkampón.
11 - 54. ábra Tancs „Bakus”-nak olvasható feliratú kazettája. A behajlított láb térd hangsúlyozása adja a Bak jelölést, míg a két kar és a kezek által tartott indák adják a Mérleget. Ebben a növényi bárkában éli túl Baku/su/nk a szűkös időket
Érdekes az U és S betűk egybeírása, mintha a rovás – egyetlen képből álló – (lásd a 09 - 09. ábrát) US jele volna az előzmény, csak itt latin betűkkel írva egybe. Azt elfe-lejthetjük, hogy nem fért ki a festőnek, hiszen jól láthatóan, ha közelebb megy a K-val a fejhez, simán befér az U betű, nem kell ráírni az S-t. A BA „A” betűjét tudta kisebb-re venni, hogy beférjen a haj alá, vagyis csak rajta múlt, hogyan oldja meg a felada-tot, ezért, ha ismerjük az US jel teljes jelentéstartalmát (röviden: hogy Isten és Ős szavainknak lehet megfeleltetni), tudatos egybeírást feltételezhetünk! Mindezt még tovább erősíti, az S szárának hangsúlyosan vastagított szára, mintha a mássalhang-zót így is ki akarná emelni a két hang közül. Hogy miért, azt gondolom korábbi nyelvi fejtegetéseink után már nem kell részleteznem!

Sárkány
Tulajdonképpen sárkány pár, melyek egymással szemben állnak.
11 - 55. ábra Mérleg-sárkány egy nanaj női, esküvői ruháról (Okladnikov: Ancien Art of the Amur region 66. ábra)
A régi kétserpenyős konyhai mérlegek nyelvei néhol valóságos sárkányfejet formáz-tak. Talán az sem véletlen, hogy a mesében a hős bizonyságul legtöbbször a sár-kány nyelvét vágja ki.
11 - 56. ábra a tükör Sárkánya (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
A kötéltáncosok legyezőt is használnak kiegyensúlyozó eszköz gyanánt. A szem¬benézetű pávának a „legyezője” idézi az egyensúlyozás állapotát, bár Pap Gábor in-kább a Vízöntő jegyéhez csatolja. De hiszen dekanátus szerint itt is ott is helyén le-het!
11 - 57. ábra „Felkelő Nap farkú” Páva Magyarvista-i házoromdísz Kalotaszeg (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 175. o. 717. ábra)
11 - 58. ábra „Lepedőszél madaras-virágtöves mintarészlete” Dunántúl XVIII. sz. Bu-dapest, Néprajzi Múzeum (Fél: Magyar népi vászonhímzések, címlap)
Itt ragadom meg az alkalmat, és vitába bocsátkozom Pap Gáborral. Újabb vélemé-nye szerint ugyanis a nyitott farkú páva a Vízöntő képjele, – bár annó Tőle tanultam, hogy a mérleg egyik Holdháza. Álláspontomat arra alapítom, hogy bár kétségtelenül megjelenhet a farkában, mint legyezőben a pávaszemek sora, mint a Vízöntő meg-idézője, ám ez a külső, a befoglaló formát, nevezetesen a félkőr alakot, mi a Mérleg jelét leírja, nem befolyásolja. Sőt, tán erősíti is az összetartozást, hiszen, mint leve-gős jegyek együtt vannak. Különösen a lepedőszél Ikresedő Pávapárja erősíti ezen nézetemet, hiszen itt nem csak a szembenálló madarak Mérleg jellege domborodik ki, de farkuk egyaránt idézi a mérleg jelét – és itt a Vízöntő kevéssé hozható formai-lag a képbe–, sőt ugyanezen farok, ha halfarokként nézem, és nézhetem annak is, akkor a Halak oldalnézetű Páváját is láthatom e madárpárban, különösen a párosság okán is!
Szarvaskígyó
Igazából egy szárnyatlan sárkánykígyócska, az egyszarvúhoz hasonló szarvacskával a fején.
11 - 59. ábra a Szarvaskígyó a tükörről. Van neki kis orrszarva is (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Giliszta
Én, Pap Gábor nyomán, népmeséink egyik szereplőjét tenném még ide, a Kolbászt, „A három kívánság” című népmeséből. Ennek a két minőségnek ugyanis a vékony hosszú test, és az egymástól megkülönböztethetetlen két végződés a lényege.
11 - 60. ábra a bronztükrön a giliszta helyén egy fehér-kígyónak nevezhető állat van ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Skorpió
Jele a Szűz elejéből, annak kinyílása által keletkezik. Utal arra is, mitől nyílt ki a szűz! Még fontos lesz, ezért megemlítem, a skorpió a farkán fullánkot hord. Eleje nagyon hasonlít a rákhoz, hiszen ollói vannak. Mindez akkor lesz érthető igazán, ha a dekanátusait is szemügyre vesszük. Az egyik szélén a Skorpió maga, a másikon a Rák fogja közre a Halakat.
11 - 61. ábra Csengersima Gímszarvasa. Teste vadmalac csíkozású, hiszen testisé-ge a Bika minek keleti megfelelője a Disznó. A test írja le a Skorpió jelét 

Kígyó
A fej és a farok megkülönböztethetővé válik. És, mert egyik a kismenetes év képvise-lője (Skorpió) annak hátul, a másiknak, mert ő a precesszió képviselője (Kígyó) elől van a fullánkja, így a két „méregfog” egy helyre esik.
11 - 62. ábra tükrünk Kígyója ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
11 - 63. ábra „Hullámindába foglalt virágtöves párnavégminta” Amilyen jól hangzik, akkora butaság! Ilyet csak egy tudományos tud leírni. Ha ismerné a fentieket, látná, hogy itt Kígyóról van szó. Ott ám a szeme is! (Fél: Magyar népi vászonhímzések 15. ábra) Torockó, XIX. sz.

Gímszarvas
Ismét egy folyamat sor indul, most a szellemi kiáradás szempontjából ragozódnak az állatok. A Rénszarvasra is az ágadzás-bogadzás jellemző, ami a szerves fejlődés megjelenítője is, itt azonban a Teremtésközpont felé indított „adás” a fontos. T.i. a Skorpió irányában a „nagy bumm” középpontja található.
11 - 64. ábra a Rénszarvas a tükörről ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Nyílas
Jele egy stilizált nyílvessző, az íj egy darabjával. Ám nyílhegyben végződő kereszt-nek is felfoghatom, és akkor közelebb jutok annak megértéséhez, miért kezdődik itt az egyházi év?
11 - 65. ábra a Nyílas Csengersima kazettái közül
11 - 66. ábra egy másik Nyílas Csengerről


A Lónál eltűnik az agancs, mert szétárad, mindenfelől kőrülveszi a szellemi kisugár-zás, hiszen mindent tudó, táltos, TáToS > TuDóS.

Dámvad
Ismét megjelenik az agancs, de tömöttebb, lapátosabb formában, mint a Jávorszar-vasé is, illetve egészen betömörítve, mint az Őzé.
11 - 67. ábra Bokály szarvasa tömött aganccsal és „keresztbe vetett” lábbal ami a zöld testtel együtt már a Bakba való „átlógás” (Domanovszky: A magyar nép díszítő-művészete 265. o.)
A szkíták a Pazyrik-i sírba a lóra többek közt agancsos szarvas-maszkot illesztettek.
11 – 68. ábra agancsos lómaszk szkíta sírból

Bak
Itt egyszerűsített névről van szó. Eredeti neve ugyanis Bakszarvú, Capricornus! Va-gyis maga az állat nem feltétlenül csak a kecskével rokonítható.
11 - 69. ábra Bak Tancsról. A felirat Babilon sárkányáról szól.
11 - 70. ábra Csengersima Bak-sárkánya. Felirata: „Az asszonyi állatnak magva megrontya a kígyónak fejét” Hol van itt a nő lenézése? Inkább felemelem az asszonyi állapotban lévőt, Istenszülő asszonnyá.
A Bak-sárkányának hurkos farka, és földes jegytulajdonságát jelző, disznóval roko-nítható feje van.
Bátran gondolhatunk itt a Disznófejű nagyúrra! Maga a fej elég nagyra nőtt, ám való-jában alul van, (hiszen energia diagramunkon a tengelyirány mutatja, hol kellene len-nie a fentnek és a lentnek) így hát seggfej szegény. (Erre bizony ez a helyes kifeje-zés!) Tovább vizsgálódva látható, hogy a fej helyén viszont egy fény-magocska van, hiszen ebben az időben születik meg a Fény-Jézus. És ide kell születnie, ahogy le-születési helyét is a legsötétebb, legeltévelyedettebb közegbe kellett helyeznie.
SáRkánykánk teste SzaRu pikkelyes mely a SáR és SZaRV szavakkal rokonítható, és lám, szarva is van néhány ábrázoláson! Az előbbi az aGYaG > aNYaG analógiáit hozza, az utóbbi pedig a Bikával való kapcsolatára , ill. Holdszarvúságára is utalhat. A bőr megkeményedése elszarusodáshoz, egy hajlékony minőség megmerevedésé-hez vezet . Szárnyacskája visszafelé röpítheti csak , mancsai pedig csak RáaKaSZKoDáS-ra > RaGa¬SZ¬Ko¬DáS-ra, élősködésre alkalmasak. Ez a Bak mindent begyűjtő tulajdonságához köthető, hiszen ilyenkor nagyon nehéz életerőkhöz jutni, azok -a hurok miatt- szó szerint le vannak kötve.
11 - 71. ábra Hegyikecske-szarvval ékített szkíta ló.

Kecske
Itt az agancsból egyágú szarv lett. (Az ágak nélküli agancsot „gyilkos agancsnak” hívja a vadász szakirodalom.) Ábrázolni oldalnézetből szokták, nem mint a Kosnál. Ott szemből ábrázolódik.
11 - 72. ábra A Kecske Holdház ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)
11 - 73. ábra Bak csillagkép mai ábrázolása (National Geographic Map of the Heavens August 1970)
Ez utóbbi három Holdház: Gímszarvas, Ló, Dámvad, jól szemlélteti, hogy erőkiára-dás szerinti megkülönböződés hozza létre az álla/po/tokat!

Sakál
A Sa¬KáL > SZaKáLL szókapcsolat csak addig tűnik erőltetettnek, míg a Kecskéhez nem társítjuk: kecskeszakáll. Ezután már érthetőbb az is, miért éppen a szakállánál fogva erősíti a fához meséink hőse Kaponyányimonyokot, akit fejnagyságútojásosnak is fordíthatunk, így elénk áll a nagy nemzőerejű kis ember-ke. Élve a viccel: Törpe, de nagy a f.....a. Ha megfosztották a szakállától elveszíttette az erejét a törpe, akárcsak a hajavesztő Sámson. Dehát SzőR > SZáL > SZéL > SZeLLő - SZeLLeMiSéG az.
11 -74. ábra A tükrön itt határozottan hasított körmű, patás, de teljességgel felismer-hetetlen állat van. ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Nagyerejű csecsemő
Ismét csak a mesékben, születnek hősök, kik pár napos korukban járnak, beszélnek és erősek, mint például „A pipakupak gyerek” címűben is.
11 - 75. ábra a Jüan majom a bronztükörről ((Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 142. o. 48. kép)

Vízöntő
Hát ez sem állat! Állapotnak azonban nem akármilyen! Jele hullámtermészetű ára-dást idéz. Asztrális jelölése (a kettős hullámvonal) megjelenik képjelként, főleg kazet-tás mennyezeteken, mint az a 11 – 16. ábrán, a „szőlőfürt” alatt látható, de pásztorfa-ragásokon szintúgy megtalálható.
11 - 76. ábra a Vízöntő Csengersimáról. Nemcsak az asztrológiai jele látható a Víz-öntőnek itt, de a működése is: eldönthetetlen, hogy ezek a „virágok” el, vagy vissza szállnak-é éppen?
11 - 77. ábra Kanászbalta berakásos nyele, hullám a hullámban. Őrhalom Nógrád m. 1911 (Manga: Magyar pásztorfaragások VIII. színes tábla részlete)
11 - 78. ábra Sulykoló részlete Kalotaszeg XIX. sz. (Domanovszky: A magyar nép... 272. o. 12. ábra)
Kantából, vagy más víztartó edényből kiömlő, vízbe vagy földre, vagy egy másik edénybe átfolyó „folyadék” sugaraként is találkozhatunk vele. Itt angyal, vagy nőalak kezében, esetenként kezeiben van(nak) a kanta(ák). Ma legtöbbet a Tarot ábrázolá-sokon találkozhatunk így velük a XIV. Mértékletesség, és a XVII. Csillag elnevezésű lapokon.
11 - 79. ábra Marseille-i tarot 16. sz. (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 215. o. 883/b ábra részlete)
11 - 80. ábra Marseille-i tarot 16. sz. (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 215. o. 883/b ábra részlete)
Korábbi ábrázolásokat is találhatunk.
11 - 81. ábra „Istenpap az élet vízének korsóival”. Babiloni dombormű, i.e. 22. sz. (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 239. o. 960. ábra)
11 - 82. ábra „Vízzel keresztelés” egyiptomi dombormű (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 239. o. 961. ábra)
11 - 83. ábra „Gudea, istenének, Ningizzida feleségének Gestinannának ajánlott szobra.” Tellóból, i.e. 2130 körül, Louvre. A Halak a víz folyása ellenében úsznak, ami jelentheti az élet [vize] és a halál [Hal] kettősét, a Halakra ömlő Vízöntőt, vagy leganyagibb síkon a helyes vízgazdálkodás eredményét, a halban való bőséget (Nicholas Postgate: Az első birodalmak 44. o. 44. ábra)
11 - 84. ábra Későegyiptomi Vízöntő ábrázolás (Drössler: Amikor az istenek csillagok voltak 138. o. 110. ábra részlete)
A mesékben az idő oda-vissza folyása érhető tetten, ahogy például a „Vízi Péter, Vízi Pál” című mesében a medve, –mert ő precessziós képviselet– visszafelé fordítva for-rasztja föl hősünk fejét, hiszen számára az a menetirány. A mese részletes elemzése a Csodakút című kötet 165. oldalán találáható, Pap Gábor tollából.
Ugyancsak találkozhatunk a Vízöntővel, mint forrás, patak vagy folyó.
11 - 85. ábra Jézus megkeresztelése a Jordánban, illetve a 113. zsoltár illusztrációja a Khludov-pszaltérium miniatúrái Scsepkina 1977 nyomán (Pap: Csak tiszta forrás-ból, 72. o. 33. és 74. o. 35. ábra)
De a Cantata profana tiszta forrásaként, és a Réka és az Attila koporsója fölött átöm-lő folyamként is a Vízöntő van jelen.
11 - 86. ábra A „világtojás” (Pap Gábor előadásainak tábla-vázlatai nyomán rajzol-tam)
Ábránkon láthatjuk az időszakadékot, mely főleg meséinkben leglátványosabb. Mint „rókalyuk” a Szürke ló c. mesében tűnik elénk a „horpadás”. Ennek szájára fekszik a szürke (fehér pöttyös, vagyis hópelyhes) ló. A kis rókákat kiküldi az anyjuk, de azok azzal jönnek vissza, hogy nem lehet kimenni, mert a hó eltorlaszolta a kijáratot . A kis rókák, (a Róka az Oroszlán Holdház-állata!) igazat mondanak, most valóban tél van, eltorlaszolhatta a hó a lyuk száját. Csakhogy, mire visszamennek anyjukhoz (ott nyár van!) ez már „hazug¬sággá” válik. Hó, nyár közepén? - csodálkozik a rókaanya . Ekkor az anya róka, ki a másik oldalon (az Oroszlánban lévő kijáraton) megy ki, és így megkerülvén a lyukat (kívülről tájékozódva), veszi észre, a szürke lovat a lyukon, a barlang száján feküdni. Igen, hiszen az Oroszlán középső dekanátusa a Nyilas, a Ló és ez tud a túloldalon testiséggé válva megjelenni.
Másik hősünk, Kilenc a kútba mászik ahol igyekeznek őt elpusztítani, de nem tud-ják a ráhajigált malomkővel, vagy szikladarabokkal agyonzúzni, hiszen a Vízöntőben (és, melyre ráömlik, a Bakban is) otthonlévő Szaturnusz ezt kizárja. Más nagyon erős fiatalemberről is szól mese.
A betüremkedés más alakban is jelentkezik. Meséinkben ismerős motívum, hogy a hősnek egy lyukon le kell ereszkednie az alvilágba. A lyuk pedig, vagy egy fa tövestül kicsavarásával tárul fel, vagy a legyőzött Bakarasz emberke (más nevén) Hétszűnyű¬kapo¬nyányimonyok (hétszeres nemzőerejű koponyányi tojású) viszi a fát a lyuk szá-jához, vagyis a Bakból a Vízöntőbe vonszolja a Tejútfát, esetenként magát a fát is le-viszi alsóvilági otthonába, mert szakálla a fa hasítékába lett szorítva. A fa itt is a Tejút jelölője, és annak töve egyfelől a Bakban van, tehát a Bak-arasz emberke neve is he-lyénvaló utalás. Most sem célom a teljes elemzését adni egy-egy mesének, de így is érezhető, hogy minden elemükben az évkőri működés különböző helyzeteit is taglal-ják.
Angyalként is megjelenhet, mint pl. a Jelenések könyvének angyala.
„És az angyal, a kit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre, És megesküvék arra, a ki örökkön örökké él, a ki teremtette az eget és a benne valókat, és a földet és a benne valókat, és a tengert és a benne valókat, hogy idő többé nem lészen.”
11 - 87. ábra Eleanor angol királynő apokalipszis-kézirata 1230 körül Cambridge, Trinity College, Fr.v.d. Meer 1978 nyomán (Pap: Csak tiszta forrásból, 79. o. 38. áb-ra)
11 - 88. ábra Máté evangélista „állata” (állapota) is angyal(i), részlet a Tou¬louse-i székesegyház kőfaragványáról (Chadwick-Evans: A keresztény világ atlasza 193. o.)
A Vízöntőről
Másutt részletesebb leírását is találhatjuk a Vízöntő-paradoxonnak. Én itt csak fel-vázolom az érthetőség kedvéért. Nézzük meg részletesebben, mit is tudhatunk a Vízöntőről mint jegyről és koráról, mint érvénytartamról.
A Vízöntő, nevével ellentétben nem vizes, hanem levegős elemi tulajdonságú jegy. A „víz” itt hullámtermészetűségére utal. Működése is más, mint a többi jegyé.
Vegyük szemügyre az évkőr egyik változatát a Világtojást, mely a Vízöntő időbeli működését mutatja be.
11 - 89. ábra a Világtojás. Pap Gábor táblai rajza nyomán.
Arról már említést tettem, hogy a Vízöntő, mert levegős, el/szét folyó tulajdonságú jegy, ráömlik a szomszédos jegyekre , mintegy „eltűnik”. Helyén tehát időhiány lép fel, hiszen a normális 3 tér és 1 idő dimenziót 2 - 2 tér dimenzióra „vál¬totta”, sajáto-san megosztva azt szétfolyása miatt. Ha pedig itt időhiány van, szemben az Orosz-lánban időtöbbletnek kell jelentkeznie. Így jön létre az időszakadék és vele szemközt az Oroszlánban az időnyúlás.
A „Nyitott könyv”, a „sors könyve” maga a szétömlés képi megjelenítése.
11 - 90. ábra Pap Gábor táblai vázlatai nyomán
Csukott könyvként ábrázolva más tulajdonsága kerül előtérbe.
11 - 91. ábra Pap Gábor táblai vázlatai nyomán
Ha előbbi ábránkon láthattuk, a Vízöntő hogyan ömlik rá a szomszédos jegyekre, itt az látható, hogy ha helyesen éljük meg a történéseket, mivel az egyiken már átmen-tünk, vagyis a Halak korszak három dekanátusán, s azzal megéltük a Vízöntő 3 dekanátusát is, kijönni nem a Bakra fogunk, mert már annak dekanátusait is megjár-tuk, hiszen a „könyv lapjai” mindkettőt átfedik egyszerre, hanem a Nyilasba érkezünk.
És itt meg kell említenem egy esetet, melyről 1997. 12. 14.-én hallottam egy erdélyi ismerősömtől:
A „forradalom” előtt közvetlenül, mikor még senki nem gondolta, hogy milyen válto-zások következnek be, egy újságíró azt a hírt hallotta, hogy egy parasztember Szent helyről hozott tölgyfát hasogatván, abban egy könyvet talált, és abból ő is és a többi-ek is azt olvasták ki, hogy nagy változások jönnek nemsokára. Utána járt, mi is tör-tént, és azt látta, hogy a ketté hasított rönkben valóban egy nyitott könyvre emlékez-tető rajzolat van, s még „betűk” is vannak benne .
Vegyük szemügyre a Vízöntő-kori évkőr „hegedűjét”, avagy „körtemuzsikáját”.
11 - 92. ábra Vízöntő-kori évkőr Pap Gábor táblai vázlatai nyomán
A két azonos elemi tulajdonságú jegynél szintén megjelenik az időmódosulás, ám a dimenziók átváltódása ott nem ilyen mértékű, ezért ott nincs ellenoldali deformáció. (Bizonyos szempontból azonban a levegős jegyek azonos működést mutatnak, és akkor egyforma lesz megjelenítésük is, itt azonban ezzel bővebben nem foglalko-zom.)
Itt jól látható az idő „betüremkedése”. Ha bele¬esünk, vagyis nem tudunk átkerülni a Bakba (illetve a Nyilasba, erre még később kitérek), szó szerint időtlen-időkig kárho-zatra kerülünk, a külső - hiszen a lyuk belseje valójában az évkőrt kőrülvevő térhez tartozik - sötétségre vettetünk. („És bevetik őket a tüzes kemencébe...” . Hiszen ha rókalyuk lehet, akkor tüzes kemence is lehet az Oroszlán tüzes volta és az ott ural-mon/otthon levő Nap miatt.) „És ott lészen sírás és fogaknak csikorgatása...”! Pont azért, mert tudjuk miért kerültünk ide, mert tudjuk, hová kerültek a többiek, és mert nem tudjuk elhinni, hogy mégis kegyelmet nyerhetünk (Natália nővér könyvében egy atya, aki halála után léleklétben jelentkezett nála ezt mondja: „... irgalmat nyert, de rettenetes így az igazságos Isten kezébe kerülni. Tudni. hogy aki ellen vétett, az ir-galmas hozzá.”) .
Korunkban, mely a precesszió szerint a Halak elején jár, a Szűz a mértékadó , mint testi megjelenés. Ezért van a kanta nőalaknál, ezért szaporodnak a Mária jelenések, de ezért erősödnek a feminista mozgalmak, és ezért „kurvul” el a világ szó szerint. A Vízöntő-kori évkőr ábráján látható „hasa¬dék”-ba ha beleesünk, vagyis nem jutunk át a Bakba –illetve, mint ez a „csukott könyv” ábráján jól követhető, a Nyílasba–, szó szerint időtlen időkig kárhozatra kerülünk a külső sötétségre vettetvén, hiszen a lyuk belseje, mint láttuk, az évkőrt kőrülvevő térhez tartozik. Csak ha sikerül az anyagi vi-lág vonzásától elszakadva szellemi-lelki/hullám természetűvé válni, akkor tudok „át-re¬zegni”, átugrani a „szakadék” fölött.
Átkelhetek a „hídon” (szivárványíven), átkelhetek az alvilág folyóján a csónakban, lé-lekvesztőben, bárkában (ez mind maga a Mérleg), hiszen ez bizonyos értelemben valóban a halálom a világ számára, –és mert például nem válok fogyasztóvá– át-ugorhatok a szakadékon (Ezoterikus körökben ezt hívhatják quantum ugrásnak.).
Látható, hogy a magyarság (Nyílas-Ikrek) középtengelye a Kos-Mérleg dekaná¬tusok tengelye. A Nyílas mint szellemiségünk ikerpárban testesült meg: Hunor és Magor, Atila és Buda ...stb. Ezt ne tévesszük össze a Káin és Ábel, Romulus és Rémus ket-tősökkel! Ők, mint már láttuk, a Halakat képviselik, hiszen gyilkosság árán „emelked-tek” a másik fölé! Az ikerkapcsolatban legfeljebb én adom életemet a másikért, és ve-télkedésünk is a másik segítésén alapszik. Keresztelő János mondja Jézusról: „An-nak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.”
Megtestesüléskor átkerülvén az Ikrekbe, ez immáron szellemiséggé válván, testi hordozó a Ló lesz, hiszen most ez a testiség, és megnyilvánulása is a nyílazás lesz, mert Nyílas ő, de ez tulajdonképpen szellemiségi megnyílvánulás –ma keleten a „Nyíl ösvénye” meditációs technika– és mert birtokukban volt –akár csak szellemi síkon is– az Isten Kardja, lehettek a Világ Pörölye (láttuk már, a pöröly a Nap jelölője). A dekanátus tengely is működésük irányultságát mutatja, mely szellemiségében Kos, itt pedig Nap erőnlét van, testiségében Mérleg, vagyis ítélethozó és végrehajtó szerepű, ezt Isten Kardja mint pallos is jelöli, és ez Marsikus, ez a Kos otthonléti bolygója.
A Vízöntő - Oroszlán tengely dekanátustengelye az Ikrek-Nyilas tengely. Ezért van a magyarságnak ebben az időben kiemelt szerepe. Sőt, mivel a „sors könyve” eredeti-leg csukva van, és csak a pecsétek feltörése után nyitható ki, a Vízöntő kor működé-se szempontjából a továbbhaladás a Nyilasba és nem a Bakba történik. Ez utóbbit ugyanis már végigjártuk a Halak korában. Erre is utalhat az időkiesés! Ide mutat az is, hogy a Szűz és a Bak is földes jegyek, ha tehát a szellemiségben vizes közegben járok, a testiséget földes viselkedéssel élem, így jó esetben minden földes megnyil-vánulást magam mögött hagyva, a vizes és a levegős tulajdonságokat is megélve, a tüzes jegybe kerülhetek. De ez csak a földhözragadtság meghaladásával érhető el.
Mérlegségünkre, illetve ítélkező szerepünkre, mely inkább a helyes viselkedés, gon-dolkodásmód életünkben való felmutatása, semmint elítélés kell legyen! És az is volt, Atila mítoszainkból kirajzolódó viselkedése erre már rámutatott. Vízöntőkori működé-sünk azonban kőrnyezetünknek szóló szellemi, lelki segítségnyújtás, áldozatos Iker viselkedés kell legyen, hogy tudjak végre helyesen dönteni. Tennünk kell ezt a leg-nagyobb alázattal, és a fizikai síkon is adakozó jósággal (Jupiter), de mert ez az Oroszlán testiségében van, uralkodói közegben. Ezért vár mindenki Királyt! Ám jó lenne már a szakrális királyságot a Nyílas képviselet előhívni!
Érdemes felfigyelni az évkőr körte illetve hegedű formájára, de a lyuk harsona, trom-bita alakjára is. A szó, a hang által történt a teremtés - de igével!
A jelenések könyvének elején kimondottan ezt írja János: „...és hallék hátam megett nagy szót, mint egy trombitáét.” . Mind a kifúvás, mind a húr mozdítása által meg-rezgetett levegő, de maga a rezgő húr is, a Vízöntő képjelét idézi. Népünk az okari-nát körtemuzsikának nevezi. A hegedű is e kor szülötte. Mivel pedig tudjuk, azonos formai megoldások azonos tartalmat hordoznak, megérthetjük a fentiek összefüg-gésbe hozhatóságát, és annak fontosságát.

A naptári hónapok elrendezése, a hónapok napjainak száma

A február 28 napos, és „minő véletlen”, a Vízöntő és a Halak jegyében van. Szemben, az Oroszlánban két 31 napos hónap fele - fele található, a július és az augusztus hónapokból. Ily dupla 31-et a Bakban lelünk, a december és a január hónapok révén. Mindezekből idevágóan is levonható néhány következtetés: A Vízöntő időhiánya a Halak felé mutatkozik meg. A Bak felé időtöbblet látszik kialakulni, mely két azonos tulajdonságú jegy (itt a Bak és Szűz) összevonhatóságára is utalhat, ugyanúgy, mint a szemben jegy (mert ez a csukott könyvnél a Bak) időtöbbletének törvényszerű voltára. És ez, mint láttuk az Oroszlánban is megjelenik. Korábbi feltevéseinket tehát mintegy visszaigazolja a Gergely naptár, figyelmeztetve, hogy az évkőri jelzéseket komolyan kell venni.

Majom
11 - 93. ábra A majom az ember alacsonyabb fokozata, nincs önálló gondolata, csak másol másokat, utánoz. Ez nem látszik a tükrön ((Drössler: Amikor az istenek csilla-gok voltak 142. o. 48. kép)
11 - 94. ábra A tömegember (és az ifjú is) majomszerű. Egyik képi megfogalmazásán pufajkás proletár visz egy felvonulási transzparenst. (Pap: A Napút festője 33. o.)
Bár a transzparensen csillagkép látható, számunkra igazán a nem emberkéz festette ikon, a Veron-icon, a Veronika kendő ábrázolta Krisztus a legkívánatosabb vezető. Ha másra hagyatkozunk, bizony pórul járunk, mint abban az esetben, amikor a táblá-ra a „Liberté, Égalité, Fraternité” szavakat írták, Jézust letörölvén.
Majom, vagy ún. tömegember ábrázatában is megtalálhatjuk.
Mint láttuk, így általában az ázsiai népek mai ábrázolásaiban jelenik meg.
Ez jelzi, hogy nincs saját akarata, a táblán lévő ábrák vezérlik. A táblán, jó esetben, veron ikon van, a Veronika kendő. Kőrmeneteken jelölik így a „vezérlőt”!

Holló
Mint párja a Varj

Szavazás
Hogy tetszik az új weblapom?
Nagyon szép!
Jó lesz, csak töltsd meg tartalommal.
Nem rossz.
Nekem is kell ilyen!
Tehetséges vagy, ez nem kérdés...
Diavetítő