A gyimesi csángó mellyesek transzcendens vonatkozásai

 

Népünk –ezen a XIX. sz. óta szinte kizárólag a földművelőt, a pásztort s a kismesterségek kézműveseit kell érteni– sokat, (tán az egész világon a legtöbbet) megőrzött ősi műveltségéből! Néprajzi kutatásunk sok mindent föltárt ebből, sok mindent rekonstruált, azonban a „hagyományos tudományos” megközelítések soha nem voltak elegendőek!

Mára a köztudatban is újra nyilvánvalóvá kezd válni, létünk nem csak fizikai síkon működik. Az ún. transzcendens megközelítési módokról sok szó esett már, könyvek és folyóiratok ismertetik a tudnivalókat –igaz, elég hullámzó színvonalon.

E tanulmány a férfi mellyesből áradó energia, és transzcendens (érzéken túli érzékeléses) tudásom, valamint Molnár V. Józseftől és Pap Gábortól kapott ismereteim összefüggéseit felismerve született.

Kezdetben az a kérdés vetődött fel bennem, vajh miért kell jelekkel ellátni egy öltözet darabot, ugyanúgy mint egy szakrális tárgyat? Később összevetettem e jeleket az ún. testfestésekkel és a tetoválásokkal és azt találtam, hogy azok nem a törzsi hovatartozást jelölik kizárólag, és főleg nem esztétikai célokat szolgálnak, hanem az illető energetikai rendszerét tartják karban.

Az erőkapu csokrok elhelyezkedése, és a mellyesek motívumai olyan összefüggéseket mutatnak, melyek bizonyíthatják, hogy népünk is ismerte a csokrok elhelyezkedését, működését.

A gyökér és a korona-csokor a többiekhez képest 90, illetve egymáshoz képest 180 fokra vannak elfordulva. Ezért van az, hogy az ülő alaknak a fején függőleges jelölésű a korona-csokor, a gyökér-csokor viszont, éppen az ülő pozíció miatt szembenézetinek látszik, de a lábakkal elhatárolt a többitől akár a mellyeseken, mint majd később látni fogjuk.

05 - 01. ábra erőkapu csokrok a gerincoszlop mentén a kundalini-jóga rendszerében. (Hoppál, Janko­vics, Nagy, Szemadám: Jelképtár 74. o. 265. kép nyomán)

A csokrok működése fokozatosan aktivizálódik –kezdetben bimbós– és ez az életkortól is függ bizonyos mértékben.

05 - 02. ábra a csecsemő erőkapu csokrai. (B. A. Brennan: Gyógyító kezek 60. o. 7-1. ábra nyomán).

A hetesség, mint láttuk már, tizenkettességbe fordul, hiszen ahogyan a gyökér és a korona-csokor egymásnak testvérei, úgy mindegyiknek van kiegészítő párja a túloldalon, bár működésükben nem térnek el annyira egymástól, mint az előbbi kettő. Ez egyéb figyelmeztetést is ad: az Ikrekség poláris működését nem szabad más kettős –amúgy helytelen– szembenállásával (Halak) összetéveszteni! Az, hogy a szembenézeti kép adja a hetesség mozgását, míg az oldalnézeti a tizenkettesség állapotszerűségét a népművészeti ábrázolásokon jól felismerhető módon láthatjuk. A szembenézeti állatok állapotszerűséget, az oldalnézetűek folyamatszerűséget idéznek meg, és ezt a növényi ábrázolásoknál is felfedezhetjük, mert az állat az állapotszerűséget, a növény a növekedésével a folyamatszerűséget képviselve mindkét formában megjelenhet, mint a változásban az állandóság és az állandóságban a változás. (Ugye hogy nem kell felzárkóznunk sem Kínához, sem a nyugati ezotériához? Őseink mindent tudtak, s talán azt is ki merhetem jelenteni, mind kelet, mind nyugat őseinktől tudja amit tud!)

A mellyes az ember hármas felosztásában a középső, a lelkiség szintjét képviseli, így minden „közlése” elsősorban a lélek működését mutatja föl, azt szolgálja.

A mellyesen csak az első öt csokor van, ezért a többi, a homlok- és a korona-csokor nem tartozik jelen vizsgálatunk körébe.

 

Férfiember mellyese

 

A szóban forgó mellyest 1984 telén vettem Gyimesközéplokon

05 - 03. ábra férfiember mellyese Gyimesközéplokról (Vázlatos összeállítás)

Az első, a gyökér-csokor, a születéssel és a nemi szervekkel van kapcsolatban. A neki megfeleltethető „virág” a mellyes egyéb térrészei alá van „fordítva”, ahogy a csokor is lefele mutat. Ezt a fordítást a mellyes „alapvonala” alá kerülés is jelzi, valamint mellette a két „hal” megjelenése. Ezeknek farka „kilátszik” két különböző színű szív-füvet képezve az alapvonalon, mely így víztükör is egyben. E képzetet erősíti a varrás cikk-cakkos hullámzása itt is, –és a mellyes más részein is.

Ebből az „életvízéből” nő ki az a virág, mely két „kéz-levelével” és „arcával” a köldök, vagy lép-csokor megjelenítése. E csokor az életközpont. (Vö. japán hara = has; harakiri, szakrális önmegsemmisítés a szellem és a lélek testből való kiszabadítása) Normális tehát, hogy az élet, pontosabban az emberi-lét minőség –ezt is jelöli az „arc”– e két csokor közt jelenik meg. Érdekes a „köldök” közepének négyes osztása. Ez az évkőr fényes pontjait (napéjegyenlőségek és napfordulók), az évszakok váltását ugyanúgy, mint Víz, Tűz, Levegő, Föld elemrendszert (a szirmokkal öt-elem rendszerűvé kiegészítve?) „hozza be”. A zsebeken kívülről befelé, kék, piros, bordó, zöld, Víz, Tűz, Levegő, Föld sorrendű a szívek sora. 

A plexus solaris, vagy napfonat-csokor a kozmosszal való kapcsolat helye. „Energia­adás” alkalmával az adott testrész napfonat pontjain lép ki az energia általában. Ilyenek: a tenyér közepe, a szem közepe, stb. ... –innen érthető meg a „pillantásával ölni tud” és a „villámokat lövellő tekintet” kifejezés is. Ezek mellék-csokrokként jelennek meg. Érdemes felfigyelni arra, hogy –mint majd másutt itt is– két „szív” jelenik meg a „virág” közepén, ez azonban a többiekhez képest fordított. Néprajzosaink kedvenc tökösét ismerhetjük föl benne. Bizonyos, hogy többek között a leszálló minőséget, és annak fizikai megjelenési lehetőségét, jelölheti. Köztudott biológiai tény a „herék” leszállása bizonyos korban a herezacskóba (ez a tökös!), pontosabban eltávolodásuk a testtől. Ám hiba lenne, csak a férfi genitáliákra lekötni. Ráadásul kettőzött a jel. A kettőzöttség pedig eredhet talán a hármasság: test-lélek-szellem hármasságából, mert a testi minőséget itt nem kell jelölni, hisz nem jelent még meg. Vagy a virág közepe a testiség, s benne a két „szív”-vel a „láthatatlan” szellemiség, illetve lelkiség jelölődik? Még tovább menvén, alul egy kis csónakszerű alakzatot is kivehetünk, mely világosabb piros. Ezt tán felfoghatjuk a testi aspektus fizikai megjelenéseként, amely befogadja az Élőlélek-hármasság Lélek, Szellem, Test hármasságát, melyből a Test az anyagi világ kódrendszerének feleltethető meg. Ezért tud a Szellem akár új testrészt növeszteni anyagi síkon, vagy ezért tudhat átváltozni valamivé aki erre képes.

A „kertben” két „virág” nyílik! De mondhatnám: „a keretben két virág világlik”. Mindkettő közepén, más-más színnel párosítva, ott van a két (zöld) szív. Maga a szív-csokor nem igényel több magyarázatot. Az azonban igen, miért van „összezárva” a gége, vagy torok-csokorral. Szívből jövő az igaz szeretet (ennek színe a világos/neonzöld a látók, és némely hagyomány szerint). Isten pedig maga a szeretet, a teremtő, stb. A gége a beszéd „szerve”, a kimondott hang itt „képződik”. A teremtés pedig az Ige kimondásával történik. Ez pedig, ha nem szívből jövő, ha nem az isteni szeretet irányítása alatt áll, ki se mondassék. Ha mégis kimondjuk, úgy iga lesz belőle. Ez lehet magyarázata a szív-alakzatokkal megjelenítésnek is, hiszen a mi vallásunk szerelem-vallás, ahogyan ezt Pap Gábor és Molnár V. József nyomán, Szántai Lajos is nagyon találóan megfogalmazta.

A Mérleg két „serpenyőjét” a két zseb adja! A „keret” alja egyensúlyozza a két-két „vi­rág­ikret”, tehát ez mérlegként is működik. Az Ikrek lent és fent is teljesen egyforma szí­nezésű virágként jelennek meg. A Mérleg és az Ikrek felső „virágszárai” egy edény falát képezik, ebből ömlik kétfelé a Vízöntő képjele, itt hármas hullámvonalú varrás képében.

Figyelemre méltó, –fő1eg, hogy tudjuk hogy a formák is működnek, és ez radiesztéziásan is bizonyított tény– a nyak fekvő-szívgyöngysorral övezése.

05 - 04. ábra férfiember mellyese nyakmustrája (részlet)

Külön említést érdemel a kicsi zseb, mely csak ennél a mellyesnél található. Az hogy éppen a szív magasságában, és hogy itt szárba szökkenő „életfát” hordoz, talán nem véletlen. E zsebbe semmi nem fér bele, oly kicsiny. Van egy tárgyunk, mely a honfoglalás kori leletek közül hasonlóan talányos, a tarsoly. Gondoljunk most a ”Mi van a tarsolyodban?” kifejezésre. Ha fizikai értelemben semmit nem tud befogadni sem a tarsoly, sem e zsebecske, szellemi, energetikai értelemben minden elfér benne!

 

Legényember mellyese

 

Ez a mellyes a Néprajzi múzeum gyűjteményében van, és Roboz László fotói alapján elemeztem. Megnevezése egyértelműen utal viselőjének életkorára: „Legény mellyese”.

05 - 05. ábra legényember mellyesének gyökér és köldök erőkapu csokra. (Csík megye. Gyímesközéplok. Néprajzi Múzeum nyomán [fotó: Roboz László])

„Legénységét” a gyökér-csokor „bimbódzása” is bizonyítja a születés, nemzés csokra itt nem működésben, hanem csírájában található meg, bár „magja” már elválóban van, termő/teremtő képes!

Itt a „halak” (a legalsó zöld levél pár) egyfarkúak lettek és felfordultak, fölfele néznek, mintegy hal-madár átmenetet képezve. „Lélekmadárságukat” hármasságuk is alátámasztja.

A lép-csokor és a napfonat-”virágok” belső tere itt két osztatú, szinte Jang-Jin párost alkot.

05 - 06. ábra legényember mellyesének további erőkapu csokrai

A szív és a torok csokorban megjelennek a kettős szívek, ám a köztük lévő „szívvirág-fürt” páros még lefelé hajlik, majd a férfi mellyesen fog beállni vízszintesre, és 3+1-es egységet alkotni. Itt ilyen „szív-fürtök” a „mérlegkar”, vagy „vízöntő edény” alatt találhatók, de itt 3 eleműek.

A nyakon itt négyszögű „gyöngysort” találunk, hasonló a székely bokályok nyakán jelenik meg.

05 - 07. ábra legényember mellyesének nyaki „gyöngy” sora

Néhány érdekes számosság:

A „gyöngysor” szín tagolása nyolcas egységű. A keretező kis „homok órák” szintén színnel, hetes tagoltságúak. (Elég munka lehetett csak a számolás is! Vagy nem kellett számolni, „magától” alakult így?) A mérleg alatti éksor 2x12-es számosságú. (Ez bizony a Nappal összefüggő szám! Neki még önmagát, Jézusságát kell megtalálnia!) Ugyanez a férfiember mellyesén 2x14. (Ez pedig a Hold ciklusaival függ össze! Talán kapcsolatba hozható Boldogasszony tiszteletünkkel, mert mi, mint Jupiteri férfi-minőség, női kiegészítőnket keressük!) Kétoldali kereteleme, az ékkel szegéses motívum, mely a férfiember mellyesén keresztben is húzódott, az elemi minőségeket itt is megidézvén. Itt a zsebeken is 3-3 szív-levélke van, míg a férfiember mellyesén 4-4 szívlevélkét számolhatunk a zseben.

05 - 08. ábra legényember mellyesének zsebe

Beszédesnek tűnik a zsebek befoglaló füzérének szív alakja is. Kiegészítő párjának keresése, egyensúlyának keresését is jelentheti. A zseb alsó felén látható szembenálló szívvirágok itt egyforma méretűek, míg a férfiember mellyesén a felsők nagyobbak. Valami itt még egyensúlyos állapotban van, ami később meghatározó irányultságot nyer egyik oldalról. A zseb tetején szintén fejlődést figyelhetünk meg, a férfiember mellyesen hármassággá változik ami itt még csak páros, bár az ígéretet magában hordozza a felette „lebegő” pöttyben. Ennek analógiáit a gyermek szereti nagyon: a babos kendőt, katicabogarat....stb. Dehát a legény még csak keresi a társát, míg a férfi már megtalálta, sőt már a család is népes!

 

Kislegény mellyese

 

Ezt a mellyest Gyimesközéplokon fotóztam, a legényke saját mellyese ez.

05 - 09. ábra kislegény mellyesének gyökér és köldök erőkapu csokra. Gyímesközéplok.

A halfarok itt még egybeíródik a csokorral, mely itt még „bimbósabb” talán.

A „víz” három „lélekvirág” szülője-tartója. Az életközpontot is a virágok középsőjében ismerhetjük föl. Két osztatú közepe is segít az azonosításban. Egy „bimbó” koronázza, mintha az előbbi „halfarok” tükörképe lenne, most inkább madarat formázván!

A csokor virágok, e mellyesen, belső terükben, általában is két osztatúak.

05 - 10. ábra kislegény mellyese további erőkapucsokrai

Ez is az „alacsonyabb” fokú működést jelölheti! A „keret-kert” itt a nyak felől is zárt, még nem nyílt ki a „kertkapu”. A kert teremtésben elfoglalt helyére csak egy ima részletet hoznék:

„Kertye, kertye, paradicsom kertye,

Négy szögibe négy angyal,

Közepibe szent ótár...”

E „kertnek” a legény mellyes nyakán lévő „gyöngysor” a „kerítése”.[1]

Ezen a mellyesen is vannak szívek a nyakon, ám ezek más állásúak, leginkább a „bimbóra”, ugyanúgy a „szív-fűre” emlékeztetnek mely, mint láttuk, halfarok, vagyis a halál „vége”-ként is fölfogható, mely így az élet kezdete lesz (itt főleg szellemi értelemben).

05 - 11. ábra kislegény mellyesének nyaki „szív” sora

Ez a képzet a Kos jelében is felismerhető! A Vízöntőség is csak kibomlóban van, az élő-haló víz csak „csöpög”, s forrás helyett, még virágot nevel-növel. A zseb itt még csak állapotszerűségében jelölődő, kis napocska-virág van alul, fölül.

05 - 12. ábra kislegény mellyesének zsebe

Mindezek egyértelműen bizonyítják a fokozatos motívum építést, és annak rendszerszerűségét! Az olvashatóságról is meggyőződhettünk.

Nem valószínű, hogy aki e mellyeseket hímezte mindezt így el tudná mondani, de a hagyományokhoz ragaszkodásával, és a munka adott pillanataiban az isteni törvényrendszerre való rárímelésével, mégis teljességet, egészséget „teremtett”. Tehette ezt azért is, mert akik e forma-hagyományt megteremtették, valóban tudták, amit itt leírtam.

Mert ezen mellyesek még ma is segítik tulajdonosuk csokrainak működését, belesimítva őt az isteni működésrendbe!

Elnevezései között található a románnak tételezett keptár kifejezés, mely a mi képtár szavunk átvétele lehet, hiszen már látható, itt valóban képi beszédet olvashatunk. A román megfelelő leírva pieptar, ami megerősítheti, hogy a fonetikus átvétel innen, oda történt, de nem csupán a fonetika, de az értelmezés is belejátszott, mert ne feledkezzünk meg a „peep” kukucskál kifejezésről, mely jól mutatja, hogy kép nézéssel függ össze e kifejezés is. Itt figyelembe kéne venni a kaptárt is mint hangalaki megfelelőt, ami a kemencétől a templomig sokfelé elvezethet, de csak magyarul! Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a románok a férfi hímzett irhabundára meghatározó módon ezt a kifejezést alkalmazzák, a nemez, vagy posztó kabátot suba-nak írják, de a zeke náluk zeghe. A női pieptar cojoc (ejtsd: kozsok) névre hallgat („...pieptar femeiesc „cojoc”...”).

 


[1]Rostás László a „kert” négyzetét a sorstáblákkal is rokonítja, ami, -miután a sorsunk attól függ, hogy szívből hogyan szól a száj-, számomra is elfogadható analógia.

Szavazás
Hogy tetszik az új weblapom?
Nagyon szép!
Jó lesz, csak töltsd meg tartalommal.
Nem rossz.
Nekem is kell ilyen!
Tehetséges vagy, ez nem kérdés...
Diavetítő