Büntetés, irgalom, igazságosság, kegyelem

 

Isten maga a Szeretet, Irgalom, Kegyelem, de az Igazság is.

Isten nem büntet!

Szeretete mindenkié egyformán: „Mindenkinek mondom, amit mondok; úgy szeretlek téged, mint senki mást a világon, ha még valakit így szeretnék, kettő lenne belőled.” (A Hang)

Ez a szeretet nem tolakodó, csak azzal érezteti is a maga teljességében, aki ezt kéri, aki felé fordul.

Irgalma már abban is megnyílvánul, hogy életben tart minket.

Pedig már rég megértünk a pusztulásra! Nézz csak magadba! A szemet szemért, fogat fogért elv alapján, az igazságosság szerint mit kéne kapnod?

További megnyílvánulása irgalmának, hogy ha valaki nem is fordul felé, de imádkoznak érte, több és nagyobb segítséget kap, könnyebbé válhat neki a jelek felismerése, erőteljesebben szól hozzá Isten –mert mindig mindenkihez szól, csak legyen füle a hallásra!

Kegyelme többek között az újraszületésben, az újratestetöltésben (reinkarnációban) is megmutatkozik. Így az Élőlélek mindig azt a helyzetet kaphatja ami a legnagyobb segítség számára, hogy bűnein túlléphessen, hibáin felülemelkedhessen. A kilátástalan helyzetekből kivehető, meghal és új testben, új kőrülmények között kezdhet neki a probléma megoldásának. Lásd Szodoma és Gomorra esetét. A teljesen sötét közegbe a fény képviselői hiába mentek, az kevés volt segíteni. Szét kellett a sötéteket szórni, hogy ne együtt legyenek –akkor csak erősítik egymás sötétségét (börtön effektus)– kerüljenek világosak közelébe, de előtte át kellett menniük a halál utáni önvizsgálaton, ezért nem lett volna elég, ha csak több igazat küld oda Isten.

Könnyíthető így a helyzete is.

Igazságosságát mutatja, hogy mindig mindenkinek egyformán, (de nem egyforma) esélyt ad az emelkedésre.

 

A büntetésről

 

Megértelek benneteket! Én sem így kezdtem, ahogy most gondolkodom. De nézzetek magatokba, nem saját hibáitoktól féltek, nem saját magatokra haragusztok? Ha őszinték vagytok magatokhoz –nem nekem kell számot adnotok– kiderülhet, az zavar másokban, ami bennetek van valójában. Ezért lehet magunkban megváltoztatni! Ezért kell magunkon kezdeni! Én is először azokért imádkoztam, akiket szerettem. Majd mikor már valóban értük tudtam imádkozni, akkor hozzájuk társítottam azokat, akiket nem szerettem! És egyszerre megértettem, hogy tudom őket is szeretni! Nem a hibáikkal törődtem, hanem esendőségükkel! Szeretni nem azt jelenti, hogy a vétkest ajnározom, hanem, hogy megértvén cselekedeteinek alap-okát, tudok segíteni neki, hogy ő is meglássa, miben döntött rosszul, és miért helytelen, ahogy döntött. Ennek átéléséhez kell a büntetés, de az olyan legyen, ami nála ezt eredményezi, nem pedig még hibásabb viselkedést vált ki belőle. Ezért, hogy helyes mértékű és hatásos legyen a büntetés, ismernem kell őt! Ám ehhez kellő önismeret nélkül nem jutok el! Kellő együttérzést pedig csak akkor tudok magamban éleszteni, ha tudok pozitív érzelmeket is társítani az illetőhöz. Ehhez kell a megértés. Ezek pedig csak kisközösségekben tudnak igazán működni, ahol ismerhetik egymást az emberek, és aki kívülről jön, ő is megismerhető a bentieknek, éppen a viselkedésén keresztül.

De nem kioktatni akarok, csupán végiggondoltatni, mit valószínűleg ti is tudtok.

A határ az ember szívében van! Isten minden szeretet megnyilvánulásra, ha az az illető önnön képességein, tudattartalmának szintjén, túlemelkedést jelent, igent mond!

Akár életedet is adhatod a másikért, ha ez Isten törvényeinek megértését segíti elő nála! Ha nem, akkor felesleges az áldozat, ilyet pedig Isten nem is akar! Első azonban mindig a saját felismerés, a bennem végbe menő folyamatok megértése, ezután jön annak kezelése. Ekkor leszek képes mások megértésére, és akkor meg is tudok nekik bocsátani mindent, mert irántuk való együttérzésem egy szintre kerül a saját magammal való együttérzéssel, majd ezt meg is haladhatja. Ekkor leszek képes önzetlenül értük élni, és ha kell halni. Ha mindezt tudom, de még nem tudom megtenni, az halott ismeret. Ha néha már túl tudok emelkedni önösségemen, és bizonyos, hozzám közelállókért, már életemet tudom adni, akkor emberi szintre emelkedtem. Ha ellenségemért is meg tudom ezt tenni, akkor lettem az, aki kell, hogy legyek: Isten gyermeke!

Hát itt még nem tartok, de bizonyos körülmények között, már akárkiért életemet tudom adni, ha ezt Isten akaratának látom. De ebben már bizonyos lehetek, hogy ezt felismerem! Isten ugyanis mindig jelzi, hogy mit akar tőlünk, csak nem figyelünk oda. Mert magunk kicsinyes ügyeivel vagyunk elfoglalva!

Mondom, én sem mindig tudom ezeket valósítani, de többször igen, mint nem!

Bizonyos, hogy akinek nem dolga valami valamiért, az nem is érez arra késztetést. De ha nem figyeli, mit kellene tennie, csak megy a saját vágyai, félelmei, indulatai vezérletével, az nem is fog tudni Isten akaratából cselekedni! Márpedig erről van szó! És nem egyházi, hanem kozmikus értelemben! Az egyházak egy darabig elvezethetnek Istennel való kapcsolatodban, de végig nem vihetnek, lévén töredékesek, ha ők persze mást is mondanak, sőt gondolnak magukról! Egyházon belül csak a megszentülés egyetlen útja járható, pedig annak annyi útja van ahány ember. Persze lehet csoportosítani, de akkor is sok különböző út van. Nekünk magyaroknak meghatározott szerepű feladatunk van! A tanítás és a gyógyítás, ami egy és ugyanaz, mert csak úgy lehet gyógyítani, ha megtanítod a másikat helyesen gondolkodni és ezáltal élni, úgy, hogy életeddel mutatod a példát. Két fontos dolgot azonban szem előtt kell tartani az életpélda helyes felismerésénél:

1) Bármilyen képességei is vannak valakinek, az nem az ő szintjének magasságát jelzi! Azt, hogy milyen szinten van valaki, az jelzi, hogy, bármilyen képességgel is rendelkezik, azt hogyan használja! Tehát egy különleges képességekkel rendelkező valaki sem bizonyos hogy magas szinten van! Nem biztos, hogy követésre érdemes! (Lásd pl. a fekete mágia gyakorlóit!) És lehet, hogy semmi különlegességet nem mutat fel valaki, mégis követésre érdemes, de nem is az amit csinál, hanem az, ahogyan csinálja! (Lásd pl. Teréz-anyát!)

2) Mindenki valamiben jobb, mint a többiek! Lehet, hogy egy csoporton belül több hasonló képesség is megjelenik, ám bizonyosan lesz valaki, aki a legjobb benne! Ám nem biztos, hogy ő fogja ama képességet a legjobban –mert a legjobbra– használni!

Szavazás
Hogy tetszik az új weblapom?
Nagyon szép!
Jó lesz, csak töltsd meg tartalommal.
Nem rossz.
Nekem is kell ilyen!
Tehetséges vagy, ez nem kérdés...
Diavetítő