Néhány hármasság, négyesség és „egy a kettő, három a négy”-esség:

 

Van egy gyermekmondóka, mely így kezdődik: „Egy a kettő, három a négy”.

Gyermekmondókáinkat még a tudomány is a legrégebbi időkre vezeti vissza, és azt tartja róluk, az ősi tudás elemi hordozói! Ha tehát, a mondóka szövege összecseng néhány megállapításunkkal, az azt jelentheti, lényegi ismereteket találtunk!

A számosság kérdése is ilyen, mint arról később bővebben is szólok. A fénytől, fényből való származtatása a világnak is igazolódni látszik, hiszen minden lényegi minőség, a mondóka szerint, kettős természetű. Ha tehát van látható fény, kell lennie láthatatlannak, ha van anyagi síkú fény, kell lennie nem anyagi síkúnak. Azt pedig mondanom sem kell, hogy az anyagi síkú fény a tudomány szerint is kettős természetű, mert részint hullám természetű –ez feleltethető meg a nem anyagi fénynek–, részint korpuszkuláris (szó szerint testecske), részecske természetű –ez feleltethető meg az anyagi fénynek. Ez is megerősíti: az, hogy a fény működteti az életet, nem véletlen. Azt is mondhatnám, így (is) jelen van bennünk és körülöttünk Isten!

Nézzünk hát néhány három a négyességet, hátha segít jobban megérteni Istent, s így önvalónkat!

 

A teremtés „tevékenységei”:

 

                                    Isten gondolkodik

              Isten nyugalomban + Isten megpihen

                                   Isten teremt

 

Egy a kettő, a nyugalmi és a pihenő állapot, bár különböző az aktivitás foka.

 

A megnyilvánulás fázisai:

 

Megnyilvánulatlan Isten

                                               +    

                                    Megnyilvánult Isten

                                   +                     +

                                 Atya                       Fiú

 

A Szent Háromság és az Élőlélek szent hármassága:

 

                                       EGY Isten

                                                +       

                                    Szent Háromság

                                  +             +               +

                              Atya   Szent Lélek   Fiú

                                                          

                                        Élőlélek

                                     szent hármasság

                                    +                +               +                

                                Lélek      Szellem        Test

 

A teremtő hármasságának szintbéli sorrendisége:

 

                                        Atya

                        +                                     +

Isten Fiú           +         Szent Lélek

 

Az Atyától való a Fiú, és kettőjüktől való a Szent Lélek.

 

A teremtettek szintbéli sorrendisége:

 

                                                Lélek              

                                     +                       +

                        Szellem           +          Test

 

A Lélek fölötte áll a Szellemnek, míg ketten irányítják a Testet.

 

 


 

A Szent Háromság arculatai:

                              Atya

                   +                      +

Apa                 Anya

             

                                Fiú

                      +                      +

Istenfiú             Emberfia

 

  Szent Lélek

+                  +

             Szentlélek                      Szentszellem

 

 

                                        Apa (Abba)

                                         +             + 

                            Isten Fiú    +     Szent Lélek

 

 

                                       Apa (Abba)

                                       +             +     

                        Szent Lélek   +   Isten Fiú

 

Földre születéskor megfordul a sorrend, a Szent Lélektől lesz a gyermek

 

                                       Anya (Anna)

                                 +                                  +

                Szent Szellem           +        Ember Fia

 

Lélek

Alapvetően a saját élőlélek és a bentlakó (bár ez szellemrész) kettőséről beszélhetek. A bentlakó lehet jó és rossz, ez utóbbi esetben megszállottságról beszélünk.

Ide tartozó a néphagyomány lélek fogalmainak megnevezése is, bár nem itt tárgyaljuk őket részletesebben!

Továbbvivő lélek (életerő –lásd: lelkierő),

Külső, vagy eltávozó lélek (árnyék lélek),

Igaz lélek (tudat érzelmi része [igaz lelkedre mondd…])

 

Szellem

tudatalatti         - bizonyos körülmények közt hozzáférhető tudatrész

tudatos tudat    - jelenleg hozzáférhető tudatrész, anyagba nyúló része az Ego

 

Test

anyagi              - hús-vér

nem anyagi    - asztrál, éter, mentál ...stb. (ezekből annyi van, ahányat akarok)

 

Lélek               - lényeg

Szellem            - jellem

Test                 - tett

 

Ezen utóbbi szóösszefüggések, bár nem hangalakiak, csak közel hasonló hangzásúak, mégis sokatmondóak.

 

Számmisztika, avagymitől mágikus egy szám?

 

Nyílván attól, hogy szentséges a képződése.

Az egy, az a mindent magábafoglaló teljesség száma –mondhatnánk a megnyílvá­nu­lat­lan végtelenek is, ha úgy tetszik Isten maga, ezért nálunk Egy = Isten.

A kettő a teremtéssel létrejövő dualitás, minden teremtett, tehát egyben a megnyílvánult kétarcúsága, kettős természete, nálunk magyari népeknél az Ikrekség alapállapot.

05 - 13. ábra Kul-Oba-i háttársak(L’ Art scythe, 199. kép)

Lásd Hunor és Magor kettősét, akik Nimród ősapától származnak, ki az egyet képviseli.

05 - 14. ábra Vérszerződés italáldozata(?)(L’ Art scythe, 196. kép)

(Később látható majd, hogy nem minden kettős Iker!)

Ehhez szükségszerűen kell a harmadik, hogy a teremtés megmozduljon, különben a kettes statikussága mián halott marad. A férfi-nő kettőse még nem család, mert azzá csak a gyermek, a harmadik megszületésével lesz. A szülők kettőse mellett a gyermek a harmadik, ő viszi tovább a nemzetséget. Úgy is kérdezzük: hány családod (gyermeked) van?

A három az égi lét, a háromszög ezért az „Istenszem” kerete.

05 - 15. ábra Isten szeme, oltár felett, a Szentháromság jelében (Hoppál-Jankovits-Nagy-Szemadám: Jelképtár 203. o. 829. ábra)

A négyesség a megvalósult világban a tájékozódás, de csak az anyagi-fizikai síkon: négy égtáj, négy szél, négy irány, négy dimenzió (3 tér + 1 idő) négy évszak, a jelek világában pedig a négyzet, a négyszög általában a földet jelöli.

A négyes szám általában a hármasságok egyik tagjának megkettőzése által jön létre. Például a Szentháromságban az Atya egyszerre Apa és Anya arculatú. A Fiú egyszerre Istenfiú és Emberfia. A Szentszellem egyben Szentlélek is, ha fontos számunkra, hogy itt lelkiségi működésű, azaz szeretetvezérelt szellemiséggel van dolgunk. A szellem önmagában bizony önző, és egoista! Lásd a sátánt, aki pedig a szellemek eleje volt, de mert nem az isteni részét működtette, nem emelte lelkét Istenhez, hogy annak szeretetfénye egyesülhessen az istenivel, hogy azután teljesen áthassa szellemiségét a szeretet, vagyis megvilágosodjon, ezért elsötétült, fény nélkülivé lett. Szellemiségi működése azonban hatalmas! Mindent tud, csak szeretni nem, azt meg sem érti. Okos („mint a kígyó”), de nem bölcs.

 

Az egy, a kettő, és annak összege, a három, tehát az égi világ számai, míg a négy a földi közeget, a teremtés anyagi síkját jeleníti. Sőt, olybá tűnik, azon okfejtésünk, miszerint minden alkotó rész önmagában is egy kettősség, pl. az Atya egyben Apai és Anyai arculattal is bír, arra is rámutat, hogy minden hármasság négyességgé bővíthető, vagyis minden ami égi, földre hozható.

Misztikus értelemben eddig úgy jutottunk, hogy mindig a teljességet adtuk az előzőhöz:

1 + 1 = 2, 2 + 1 = 3, 3 + 1 = 4. A 4 + 1 = 5 visszavisz az égbe, ez ugyanis az ötödik elem, melyet mi Élőfa néven ismerünk, ez tehát már kivezet a földi síkról.

Az égi (3) és a földi (4) összege, összekötése, mind a hetesség, 3 + 4 = 7, mind a tizenkettesség, 3 x 4 = 12. (Ez utóbbi egyébként számmisztikailag visszavezet az égihez: 1 + 2 = 3!)

Még nézzük meg a 4 x 7 = 28-at is (ami misztikusan 2 + 8 = 10 ami 1 + 0 = 1)

Még ez-az mutatóba:

3 + 3 = 6, 3 x 3 = 9 (vegyük észre, hogy a 6 az fordítva 9 amit Pap Gábor nyomán hat-kilences egyenértékűségnek szoktunk nevezni, de e két arab szám képéből íródik ki a Rák kettős-spirálkarja 69 = a.

9 + 9 = 18 vagyis 1 + 8 = 9, de 9 x 9 = 81 vagyis 8 + 1 = 9.

A hetességnek van még egy érdekessége. Miért, miért nem, egyszerre, mint számosságot, a tekintetünkkel átfogni, hét valamit tudunk. Ez főleg a műszeriparban jelentős, mert legföljebb hetes csoportokba érdemes rendezni kapcsolókat, billentyűket, műszereket, ha azt akarjuk, hogy állásaikat egyszerre tudják leolvasni.

A 27-es, mely Hold ciklusszám és a 12-es ami pedig Nap ciklusszám, szorzata 324.

Itt pár szót kell ejtenem a 324-es számról. Rajzoljunk le egy kőrt és írjuk köré azon számokat, melyeknek szorzata 324-et ad ki, úgy, hogy e számok egy tengelyre, egymással szembe kerüljenek.

05 - 16. ábra a Nap és a Hold számai és a számmisztika

A 18-as szám mint vízszintes tengely jelentkezik önmagával szorzódása mián és ezt a számot, túl azon hogy a nagykorúság határszáma, a számmisztikában is fontosnak tartják mint a 9-esség hordozóját, erre már láttunk példát fennebb. Van még egy számunkra fontos szám, a 108-as. A krónikák szerint ennyi magyar törzs volt. És ennek éppen a 3-assal van kapcsolódása itt, ami talán a legfontosabb számok egyike. Ám ismét a 18-as is elő kerül, hiszen számmisztikailag a kettő azonos. 1 + 0 + 8 = 9. Még több más ún. szent szám megtalálható a kőr mentén, de ezt bogarássza ki mindenki magának.

 

Amikor hallottam Pap Gáboréktól, hogy az égi a hármasság, és a kerekség, a földi a négyesség, és a szegletesség, arra gondoltam, jó lenne máshonnan is megerősítést kapni erre! Mert jó-jó, hogy az esküvőkor az elhálás Erdélyben azért a hiuban, a padlástérben történik, mert az az égi közeg, ahogy a gyermekrajzok házain is, a háromszöggel a tető tere, az égi fél jelölődik, ami a szellemi lelki lét tere, míg a négyszögletű térben a ház földi részében, a lakószobában, az anyagi síkú élet zajlik. Rendben, hogy kerektemplomaink, mint a jurta is, oldalról nézvést egy háromszög és egy négyzet egységét mutatják, míg felülről kerekek. Ez talán utalhat arra is, hogy akik nem telepedtek le, közelebb vannak az éghez, hiszen benne laknak, míg a letelepedettek már a földi, anyagi közeget jelölő, négyszögletes alaprajzú házban laknak. Szóhasználatunkban is fontos, hogy mit nevezünk kereknek, egésznek, teljesnek: kerek ég, kerek erdő, kerek világ, kerek esztendő…stb.

Nos a megerősítés megjött, s nem is akárhogyan!

A nyolcvanas évek közepe táján a Központi Antikváriumba tértem, s mivel csupán 20 Ft volt nálam, vételkényszer nélkül nézelődtem. Ti. az engem érdeklő könyvek, már akkor is a háromszámjegyű kategóriába tartoztak. Az útikönyvek közt egy érdekes címre találtam: Mesél a Vörös folyó. Na, gondoltam, a kommunista Vietnamba utaztatnak! De mégis kivettem, kinyitottam a könyvet!

Itt:

 

A rizskalács legendája

 

Midőn az első Hung király közeledni érezte halálát, maga kőré gyűjtötte huszonkét fiát, és így szólt hozzájuk: –Utódot akarok választani közületek, de mielőtt ezt megtenném, a közelgő újév, a Tet ünnepe alkalmával őseimnek a legízletesebb, legritkább ételeket akarom felajánlani. Menjetek hát, keressétek meg a világ legkülönlegesebb csemegéjét, készítsétek el saját kezetekkel, és a Tet ünnepe után koronámat annak adom, aki közületek e megtiszteltetésre a legméltóbbnak bizonyul. Huszonegy fiú huszonegy felé széledt, s mindegyik azon buzgólkodott hogy a föld alól is előteremtse a kívánt eledelt. Thiet-Luu, a legfiatalabb herceg azonban nem szaladt semerre, szomorúan üldögélt a szobájában és elgondolkodott. Édesanyja száműzetésben halt meg, s ő maga is gyakran érezte apja rosszindulatát. Tudta hát előre, hogy nem reá fog esni a választás.

Különben is szegény volt, nem telt volna neki valami különleges ínyencfalatra. De, mert rendkívül fontosnak tartotta az ősök tiszteletét, erősen fájt neki, hogy nem tud méltó ajándékkal kedveskedni apjának. Bánatában nem is aludt azon az éjszakán, elkerülte az álom, és virrasztva várta a hajnalt.

Amint ott ült és tűnődött sorsán, egyszerre ragyogó fény árasztotta el a szobát és egy bölcs jelent meg előtte. Az egész földkerekségen nincs drágább kincs a rizsnél –jelentette ki ünnepélyesen. A rizs egészséges és ezerszer értékesebb, mint bármely más eledel, hiszen minden szeméért az ember verejtéke hullik. Nézd az ezernyi földművelőt, amint hajnaltól késő estig gázolja a rizsföldek iszapját, és sárral borítva vonszolja ekéjét, hogy puha barázdát készítsen a rizsszemeknek. Nézd az asszonyokat, amint apró gyermekeikkel a hátukon görnyedeznek a tüzes nap alatt, hogy elültessék a palántákat. A napsütötte, víz érlelte rizskalászokat éles sarló metszi le, s mennyi aggodalom, mennyi félelem, mennyi keserves munka és kínlódás kell hozzá, míg egy marék rizskása kerül szegény és gazdag csészéjébe egyaránt.

Bizony mondom neked, édes fiam, a legdrágább étel a rizs. Abból készíts kalácsokat, az egyiket kerekre, mint az Ég, a másikat négyszögletesre, mint a Föld.

A kalácsok közepébe tégy vagdalt húst, születésed emlékére, azután tekerd az egészet friss banánlevelekbe, s kínáld meg apádat ezzel az étellel.

Az ifjú herceg megértette a bölcs tanácsában rejlő igazságot, s azonnal hozzákezdett a munkához. Hántolatlan rizst főzött, s abból két kalácsot formázott.

Az egyik kerek volt, a másik négyszögletes, az Éghez és a Földhöz hasonlóan. Mindkét kalács közepébe apróra vágott húst helyezett, hogy emlékeztessen az Ég és a Föld egyesüléséből keletkezett életre. Az így elkészült kalácsokat Thiet-Luu zöld banánlevelekbe tekerte, mivel az Ég és a Föld beborítja a világ összes dolgait. Végül a kerek kalácsot elnevezte banh-giaynak és a négyszögletes kalácsot banh-chungnak.

Újév napján az öreg király ismét magához rendelte fiait, hogy mutassák be neki az ősök oltárára szánt fogásokat. A fiúk egymás után tették lába elé az agyafúrt módon elkészített, drágakövekkel és virágokkal díszített étel-remekeket. A trón kőrül ott halmozódott minden ínyencség és jó falat, amit csak a föld és a tenger adhat, főve és sülve, színesen, illatosan, ezerféle fűszertől zamatosan. Mikor Thiet-Luura került a sor, s az elővette a banánlevelekbe tekert kalácsokat, fivérei gúnyosan elmosolyodtak.

A király nagyon meglepődött a két kalács formáján és bizalmatlanul harapott előbb az egyikbe, aztán a másikba. Némi tűnődés után váratlanul felderült komor arca és annyira ízletesnek találta az ajándékot, hogy mindkettőt megette, vajmi kevés tekintettel az ősökre. Miután gondosan összeszedte a szakállába ragadt rizsszemeket, kijelentette, hogy tökéletesen jóllakott, s ezért a többi fogásra már nem is kerül sor.

Hung király okos ember volt, ezért nem tétovázott egy percig sem. Thiet-Luu ajándékát tartotta a legmegfelelőbbnek, lemondott a trónjáról, és az ifjú herceg lett az utódja. Nem is volt egyéb kívánsága, csak annyi, hogy az újesztendei ünnepségek idején mindennap megkóstolhassa a mennyei eledelt.

Halálakor pedig még egy utolsó rendeletet adott ki, amely szerint a nevezetes naptól kezdve minden esztendő első napján, a Tet ünnepén ilyen rizskalácsokat kell áldozni az ősök szellemének minden vietnámi családban.

(Fordította: Gyáros Erzsébet.)

 

Természetesen a mese más érdekes kérdéseket is felvet, és megválaszol, mi most elégedjünk meg azzal, hogy az ég kerekségére, s a föld négyszögletűségére visszaigazolást kaptam. A pénztárhoz vittem a könyvet, s kértem, tegyék félre, mert mindössze húsz forint van nálam. Ám a pénztáros, mintha meg sem hallotta volna kérésem, nyitotta a hátsó fedelet, s ütötte be a pénztárgépbe az árat. Ekkor juthatott el a tudatáig, mit is kértem, s megállt a mozdulatban, majd felém fordította a könyvet. A könyv kereken 20 Ft volt! A könyv alcíme egyébként: Vietnami mondák és legendák. 1959-ben a Helikon adta ki.

Bár a legenda Vietnámi, Hung király neve azt sejteti, itt egy ősibb rétegből odaszármazott legendával van dolgunk.

A számosságok felől nézvést, a 21-es a túlzott mozgásból eredő hibák megjelenése. A fiak nem tudnak megállni, hogy elmélyüljenek.

A 22. gyermek édesanyja száműzetése, és az őt ért személyes megvetés ellenére sem fordult apja ellen, éppen, mert annyira tisztelte az ősöket, s ezért igyekezett apja kívánságának is eleget tenni. Ő valójában az, aki testvérei –hiszen azok is ő– hibáit már meghaladta, így ő a következő fokozat kezdete.

Így vágya, mely nem önösségen alapul, segíti őt ahhoz, hogy a fényes, bölcs, ős megvilágosíthassa elméjét, mit is cselekedjék, amihez nem kell gazdagság, csupán pár marék rizs. És Hung érti az égi jelet. Mindeddig Thiet-Luu nem nyilvánította ki, hogy képes az égiekre hagyatkozni.

Lưu egyébként vietnámi nyelven azt jelenti: vezet. A Thiět szó jelentését eddig nem tudtam kideríteni. A hung dữ kifejezés heves, erőszakos és barbár, a hùng vĩ fenséges, magasztos jelentéssel is bír, ennek okán a hung-hoz az erőt, nagyságot kapcsolnám.

Szavazás
Hogy tetszik az új weblapom?
Nagyon szép!
Jó lesz, csak töltsd meg tartalommal.
Nem rossz.
Nekem is kell ilyen!
Tehetséges vagy, ez nem kérdés...
Diavetítő