A törzsfejlődés testi oldala vitathatatlannak látszik, mégsem ad választ néhány, és éppen az embert emberré tevő kérdésre, így szűkségessé válik a kérdés más oldalról, az ún. ezotéria felőli megközelítése. Minden, ál­talam eddig megismert, régészeti munka hiányos, nem tud kielégítő és kétségbevonhatatlan tényekkel bizonyított láncolatot felmutatni, és a hiányzó láncszemeket (kényszerűen) feltételezésekkel pótolja, melyeket nagyrészt szintén feltételezésekkel támaszt alá.

Én sem fogok másképpen tenni (hiszen mondandóm tudományos jellegű).

Nos, (egyáltalán nem) félretéve a tréfát: a terület, ahová kalandozunk (mint jó magyarok), tudományos szempontból, csak, mint agyunk működésének következménye tartatik számon, ezért, mint ilyen, nem a valóság talaján mozog (mint például a tudomány?), hanem attól teljesen független, néha (mint ebben az esetben is!) attól el is rugaszkodott fantáziálgatás. Vállalom! Nos, nézzük mi lesz belőle?

Vajh miért állítja a Biblia is, hogy az ember teremtetett, és az állat és növényvilágtól függetlenül? Azt, hogy a régi korok emberei a tudás, vagy ahogyan ezt szép tudományosan mondják, a fejlődés egy alacsonyabb fokán álltak, ezt felejtsük el. Ne higgyük, hogy ők kevesebbet tudtak a világról, vagy akár saját magukról, mint mi, sőt! A közöttünk lévő különbség csak irányultságbeliségből fakad! Egyszerűen ők más szempontokat tartottak fontosnak, s azok szerint tájékozódtak. Hibáik és erényeik ugyanazok, mint nekünk, miből az is következő, hogy gondolkodásuk folyamata sem térhetett el a miénktől! Akkor pedig mitől jobb, magasabb rendű a miénk? Csak, mert jobban tudjuk bonyolítani a helyzetünket, míg végül ki sem látszunk a részletekből? Mert egyfelől nagyon sok mindent el tudunk mondani a világ anyagi dolgairól? Másfelől, azonban ugyanannyira nem tudunk még az állati szintű, ösztönös létfenntartás szintjén sem gondolkozni! Hiszen az nyilvánvaló, hogy a fogyasztói társadalom, mint olyan, hát még pénzuralmi rendszerrel megspékelve, maga a kollektív Föld és öngyilkosság. De ahogyan végignézünk a történelmen, mindig ez volt a zsákutca lényege! Fogyasztói társadalom: vedd magad kőrül elhülyített egyedekkel, kik azt csinálják, amit te mondasz, és te ebből élj ahogyan testi érzékeid diktálják! A pénzuralmi rendszer még veszélyesebbé teszi ezt, mert aki a pénz szaporításával kezd el foglalkozni, annak nem lesz ideje, sem kedve más, nem a pénzről szóló dolgokkal foglalkozni, pláne pénzt kiadni meg nem térülő dolgokra!

Ha pedig az ilyen gondolkodás eluralkodik, ha ez válik értékmérővé, megnézhető mi lesz/lett belőle! Az ún. idealista gondolkodás ebből a világból kiszorul, sőt szélső esetben értéktelenné válik.

Ezt már ismerjük, nézzük a másikat!

Ha azt nézzük, hogyan tudunk a mindenséggel együtt mozdulni, meg kell ismernünk a mindenség Teremtőjét, akit most hívjunk közkeletű szóval Istennek. De ha hihetünk a Biblia szavainak, és ebből a szempontból ezt feltétlenül megtehetjük, megértjük, hogy Ő valóban így szólhatott: „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”. (I. Mózes 1. 26.) Vagyis –mint már láttuk–, mint lehetőséget, a megistenülést adta nekünk. Tehát a magunk legjobb lehetőségeit, legtisztább érzéseit, értékeit kell megismernünk, és akkor megismertük Istent is. Ha pedig ebből indulunk ki, az önzetlen, mindeneket szerető, vagyis mindenekért –és önmagáért egyáltalán nem, és éppen ez tartja fenn– élő minőséget kapjuk, mint ideált. Aztán ki hogyan tudja valósítani, az már egyedi, még az is, hogy ezt hogyan képzeli el helyesnek!

Mi mégis próbáljunk a legmagasabb minőséggel együttműködni! Ezt próbálták az igazán nagyok mindig is.

Szavazás
Hogy tetszik az új weblapom?
Nagyon szép!
Jó lesz, csak töltsd meg tartalommal.
Nem rossz.
Nekem is kell ilyen!
Tehetséges vagy, ez nem kérdés...
Diavetítő