A tudás nem ismeretek halmaza! A bölcsesség sem az (és nem is az egyre több tudás). Attól nem teszek szert egyre nagyobb tudásra, mert egyre több ismeretet szerzek be.

02 - 01. ábra szintek síkok dimenziók (saját elgondolás)

Látható, a tudás és az ismeret más-más dimenziójú, a tudás és a bölcsesség más-más szintű. Mégis, míg az előbbiek csak síkbeli kapcsolatban vannak, az utóbbiak dimenzionálisan is kapcsolódnak.

Az ismereteket én szerzem be, a tudást kapom Pontosabban azt a rendszert, amit az ismeretek rendezésére használhatok, (legmagasabb szinten) –azt kapom. (Az ismeretszerzéshez lehetőséget kapok!) A sok ismeretet felhalmozót okosnak, a tudásban bővelkedőt nagy tudásúnak, tudósnak mondja a magyar nyelv!

A bölcsességet kifejlesztem magamban. Vágyaim megzabolázásával –hatalomvágy, pénzéhség, irigység...stb.– alkalmassá teszem magam az isteni szeretet befogadására és működtetésére, magamon átengedésére.

Az ábrán is látható, hogy a tudás felülről jön, de a bölcsességen keresztül testesül/tettesül meg.

Egy 1944-es misszáléban ezt olvashatjuk: „...érdekes, hogy egyik felének (a miséről van szó) latin felírást adtak: ordo missae, a másik felének görögöt: canon missae. Mindkét szó, ordo és canon egyformán sorrendet jelent...” A pápai miséknél, a pap és a templom szentelésénél a misét mind latin, mind görög nyelven mondják. (Ezt csak a két katolikus egyház egységével indokolják.)

A Szent Korona is „két részből” áll. A keresztpántok, latin feliratuk után corona latinának neveztetnek, míg az abroncs görög felirata miatt, corona, greca. (Tudni illik, hogy nincs több ilyen korona, melyen kétnyelvű feliratok is lennének.) Látható az is –a továbbiakból következően is–, ez a kettősség éppen az egység érdekében van jelen, és így elválaszthatatlan egymástól, egyik a másika nélkül fél elem!

A latin a deák, (diák) nyelv, az ismeretszerzés (vagy a tudás) nyelve. A görög a filozófia {vagy a bölcselet) nyelve. Az ábrán látható, hogy a tudásnak a bölcsességen át kell szűrődnie! A misék két részre bonthatók. Az állandó részre, mely minden misében egyforma (ez a canon lehet), és a mindig változó részre, mely az éppen aktuális tanítást hordozza (ez az ordo lehet).

Mert mást, másképpen élünk meg például húsvétkor, mint karácsonykor, így a mise is másképpen szól az ünnepkőrön, évkőrön, továbbhaladva.

Visszatérve a tudásra és a bölcsességre. Az előbbi változhat az idő előrehaladtával, míg az utóbbi mindig változatlan. És a tudás valóban változó.

És most ott tartunk az időben, hogy a Halak korszakából átlépünk a Vízöntő korba. Még nem vagyunk ott, de a Vízöntő „hatása”, már (régóta) érezhető, mert „ráfolyik” a szomszédos jegyekre így a Halakra is. Erről később bővebben is szólok.

Az átlépés egyik feltétele az eddigi ismeretek és tudás más szemszögbőli megvizsgálása, új értelmezésekkel az eddigi ismeretek és tudás kiszélesítése, új ismeretek beszerzése, új tudás „lehozása”, de csakis, a bölcsesség szűrőjén átengedve.

Mindez még a Szent Korona működéséhez is megerősítésül szolgál. A kereszten keresztül kapott tudás is csak a kereszt pántokon át az abroncsra, mint a bölcsességet képviselő szűrőre érkezve érheti el a király agyát, tudatát, hogy ott beavató, királlyá emelő munkáját elvégezze.

A bölcsesség a másokért való teljes felelősség felismerése, a másokért élés megvalósítása, vagyis az ismeretek legmagasabb szintű rendezésével kapott tudás, isteni szereteten keresztüli valósítása, gondolattal, szóval és cselekedettel!

És még valami: Jézus. aki maga a tanítás, az út, keresztre feszült értünk! Ezt a tanítást azonban a bölcsesség működése híján gyilkolásra is felhasználták és megkülönböztetésre ma is használják!Ahol hatalmi vágy van, ott nincs sem bölcsesség, sem Isten!

A Vízöntő levegős jegy. Ebből is adódik, hogy a szellemiségen (tudaton) keresztül jönnek az új ismeretek, sőt képességek is. A Szent Lélek, illetve a Szent Szellem –mert működése szellemi természetű– mun­kája jellemző e korra.

Éva és Ádám, a kígyó tanácsára ettek a „jó és rossz tudás” fájának almájából. (Másutt ez csak a tudás fája, van azonban, ahol ezt két külön fával jelölik.)

„Az ember olyanná lett, mint miközülünk egy, jót és gonoszat tudván.”[1]

Vagyis az égi lakók mindannyian tudják a teljességet, ezért tudják mit tehetnek, és mit nem szabad, bár lehetne, megtenniök.

Testben azonban szellemi működésünk korlátozva van. (Ezért is nem használjuk a teljes agyterületet?!) Ám lelki emelkedettségünktől függő mértékben ez a gát megszűnik.

Minden ismeretet, tudást lehet jól és rosszul használni. Ha a szereteten átszűrve alkalmazom, akkor az isteni szereteten alapulván jóság, bölcsesség lesz, amit teszek.

A sátán is mindenre képes, egy kivétellel: nem tud szeretni, és ezért teremteni sem, mert azt csak szeretettel lehet, és mivel ő nem lelki-szellemi, hanem szellemi-testi vezérlésű, a szeretet nem „működik” benne. Lelke ugyanis neki is van!

 


[1]l. Mózes 3. 22.

Szavazás
Hogy tetszik az új weblapom?
Nagyon szép!
Jó lesz, csak töltsd meg tartalommal.
Nem rossz.
Nekem is kell ilyen!
Tehetséges vagy, ez nem kérdés...
Diavetítő